A 200 tagú képviselőházban pénteken 149-en támogatták a módosítást, a későbbi felsőházi szavazáson a 81 szenátorból 63-an voksoltak mellette.
Václav Klaus elnök már alá is írta az alkotmánymódosítást, és várhatóen november 6-7-ére fogja kiírni a választásokat. Ján Fischer kormányfőnek még ellenjegyeznie kell a módosítást, de ez már csak formalitás.
A szociáldemokraták és a konzervatívok rohamtempóban erőltették keresztül az alkotmánymódosítást a törvényhozáson, hogy még ősszel meg lehessen tartani az előre hozott választásokat.
Azért kényszerültek rá a sietségre - és az alternatív megoldásra, az alaptörvényt módosítására -, mert az alkotmánybíróság egy képviselői panasz nyomán semmissé nyilvánította az alsóház korábbi döntését saját megbízatási idejének lerövidítéséről. A bíróság egyben érvénytelenítette azt az elnöki rendeletet is, amely eredetileg október 9-10-ben határozta meg az előre hozott választások időpontját. A most elfogadott alkotmánymódosítást is meg lehet azonban támadni az alkotmánybíróságon.
Csehországban azután vált szükségessé az előre hozott választások kiírása, hogy tavasszal megbukott a Mirek Topolánek vezette jobbközép kormány. Azóta a Ján Fischer vezette ügyvezető kormány van hatalmon.
