William Hague, a tory árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje  - e minőségében David Cameron pártvezér és miniszterelnök-jelölt nem hivatalos helyettese - a csütörtökig tartó manchesteri kongresszus nyitónapján a BBC-nek megerősítette a párt hivatalos álláspontját, amely szerint a brit konzervatívok kormányra kerülésük esetén népszavazást írnak ki a szerződésről, ha azt a jövő tavaszi brit választásokig nem ratifikálja mind a 27 EU-tagállam.

Ha a ratifikáció addig mindenhol megtörténik, a párt majd "akkor kifejti ennek megfelelő álláspontját" - fogalmazott a vezető konzervatív politikus.

A tizenkét éve ellenzékben lévő Konzervatív Párt - amelynek a közvélemény-kutatások szerint jó esélye van a következő választások megnyerésére - kezdettől népszavazást követel az EU intézményi reformjaira kidolgozott lisszaboni szerződésről. A toryk fő érve az, hogy a lisszaboni szerződés tartalmilag nem különbözik érdemben a francia és a holland referendumokon elbukott előző alkotmányos szerződéstervezettől, amelyről annak idején a kormányzó Munkáspárt is népszavazást ígért.

A Labour-kormány azonban úgy tartja, hogy az új szerződésről már nem szükséges a népszavazás, mert az nem ölti alkotmány formáját, és így nem jár sarkalatos jogszabályi változásokkal.

A Konzervatív Párt - saját vezetőinek hivatalos nyilatkozatai szerint is - abban bízik, hogy Václav Klaus cseh államfőnek, aki eddig nem írta alá a lisszaboni szerződést, sikerül elhúznia a dokumentum törvénybe iktatását a brit választásokig, és akkor - tory győzelem esetén - az új konzervatív kormány kiírhatja a brit népszavazást.

Brit politikai elemzők szerint azonban ha addig a cseh - és a szintén függőben lévő lengyel - ratifikáció lezárul, már nem lesz reális lehetőség referendumra Nagy-Britanniában sem. Az általános elemzői vélemény ugyanis az, hogy ha a konzervatívok a már hatályos szerződést bocsátják népszavazásra, és a voksolás - a közvélemény-kutatások egyértelmű eredményei alapján szinte biztosra vehető módon - elutasító eredményt hoz, azzal akár a brit EU-tagság is kérdésessé válhat.

David Miliband, a munkáspárti kormány külügyminisztere a hétfői Financial Times által közölt cikkében "bohózatnak" minősítette a konzervatívok EU-politikáját. Miliband szerint a lisszaboni szerződés "hatalmas lehetőség" Európa számára, ugyanis fennáll a veszélye "a G2-világ" kialakulásának, amelyben az Egyesült Államok és Kína alakítja majd a döntéshozatalt olyan sarkalatos kérdésekben, mint a pénzügyi szabályozás, az éghajlatváltozás kezelése, vagy az atomfegyverek terjedése.