"Arra a feje tetejére állított következtetésre jutottak, hogy joguk van irányítani őket (a magyar kisebbségeket), s véleményezni, mit tesznek azon országok kormányai, amelyekben élnek" - jelentette ki Miroslav Lajcák a TA3 szlovák hírtelevízió vasárnap esti vitaműsorában.
Szerinte erre jó példa Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 20-i ünnepi beszéde, amelyben egy mondatban négy országot támadott meg. "Szlovákiát a nyelvtörvényért, Ukrajnát az oktatási törvényért, Romániát a magyar hivatalnokok állítólagos elbocsátásáért és Szerbiát azért, mert a Vajdaságnak nincs autonómiája" - mondta a szlovák diplomácia vezetője.
"Ezek a problémák folytatódni fognak" - húzta alá Lajcák. Úgy vélte: Szlovákiának nem kellene reagálnia minden apróságra, Budapest konfliktuskereső politikája nem tartozik a 21. századba, s idővel önmagát fogja diszkreditálni.
A miniszter kijelentette, hogy a nyelvtörvény kapcsán Budapest "szégyenketrecbe" akarta zárni Szlovákiát, de ez nem sikerült. "Amikor rájöttek, hogy ez az út nem célravezető, visszahúzódtak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megváltozott volna a filozófia" - jegyezte meg Lajcák.
"Ez nem a nyelvtörvényről szól. Most a nyelvtörvény van napirenden, korábban a Pátria Rádió volt, ahol állítólag korlátoztuk a rádió hallgathatóságát, az előtt a Dunaszerdahelyi beavatkozás volt, az előtt Malina Hedvig volt, s folytathatnám a sort egészen 1993-ig visszamenőleg" - fejtette ki a szlovák diplomácia vezetője a pozsonyi hírtelevízióban.
Lajcák: Budapest túl sokat követel
A szlovák külügyminiszter szerint a magyar politikai képviselet egy része olyan jogkört igényel magának a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyében, amilyenekkel csak az európai intézmények rendelkeznek.
Szertefoszlott álmaik miatt törnek-zúznak a fiatalok Európa-szerte
Magyar Péter: Csoda, hogy Kármán Andrásnak maradt még hajszála a költségvetés összeállítása után
Az anyák adómentességének korlátozásával a kormány fenntarthatóvá, igazságosabbá akarja tenni a rendszert
Bejártuk a Kúria megújult épületét és megnéztük, mire költöttek 41 milliárdot
A Kúria épületének felújítása a NER kevés épeszű, nem lopásra optimalizált projektjeinek egyike.