A híres iráni emberi jogi aktivista - aki a nők és a gyermekek jogaiért folytatott küzdelméért kapta meg a rangos elismerést 2003-ban - az újságnak kifejtette: nem azt tartja hibának, hogy Washington párbeszédet akar kialakítani az iráni vezetéssel. Szerinte, ha a Nyugat azonban csak a nukleáris kérdésre koncentrál, akkor Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök - akinek a jogvédő tájékoztatása szerint az elképzelhető legalacsonyabb a népszerűsége - úgy állíthatja be népének, hogy a Nyugat szemben áll Irán nemzeti érdekeivel. Ha azonban a Nyugat elsősorban az emberi jogok helyzete ügyében gyakorolna nyomást, akkor Ahmadinezsád bázisa napról napra fogyatkozna.

Az amerikai kormány a hasonló vádakat elhárítva már több ízben közölte, hogy nem csak a nukleáris kérdéssel foglalkozik, az emberi jogok témája is napirenden van. Ebadi viszont úgy látja, ez a kérdéskör elsikkad.

Az iráni jogvédő - aki Washingtonban nyilatkozott a lapnak, amely szerkesztőségi cikkben ismertette Ebadi véleményét - kifejtette: az Egyesült Államok biztonsága szempontjából sokkal fontosabb az, hogy milyen természetű az iráni kormány, minthogy megállapodások szülessenek az atomdossziéról. Egy demokratikus kormány valószínűleg nem törekedne atombomba előállítására, s ha mégis, a fegyver nem jelentene fenyegetést egy olyan vezetés kezében, amely nem tekinti Amerikát és Izraelt ellenségnek. Másfelől, ha sikerülne is Ahmadinezsáddal egy látszólag megnyugtató megállapodást kötni, az nem sokat érne, mert senki nem hinné el, hogy a nukleáris fegyverkezési program leállítását ígérő kormány holnap nem kezd máshol újabb titkos programba.

Ebadi leszögezte: Barack Obama elnök olyan embernek nyújt baráti jobbot, akinek vér tapad a kezéhez. "Legalább el kellene kerülnie vele a baráti kézfogást" - mondta az iráni jogásznő a washingtoni lapnak.