A törvényhozás alsóházában, a Bundestagban a konzervatívokból és a liberálisokból álló új kormánykoalíció képviselői közül 323 szavazott a kancellárra, aki a parlamentben immár másodszor kapott bizalmat. Merkelt először 2005 őszén választották meg kancellárrá.

Angela Merkel 55 éves, és ő Németország háború utáni nyolcadik, egyben pedig első női kancellárja. Az elmúlt négy évben konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció élén irányította Németországot, ezentúl viszont - a szeptember végi választások eredményeként - a konzervatív CDU/CSU-ból és a liberális FDP-ből álló kormány élén áll.

Noha  a két keresztény párt, a Német Kereszténydemokrata Unió és a bajor Keresztényszociális Unió, valamint a liberális Szabad Demokrata Párt a Bundestagban jelentős többséggel rendelkezik, megfigyelők szerint a kormányzás nehezebbnek ígérkezik, mint az elmúlt négy évben. Az ország ugyanis a gazdasági-pénzügyi válságból fakadóan hatalmas kihívások előtt áll, a koalíció dolgát tovább nehezíti az elmúlt években felhalmozott, rekordméretű államadósság is. 

Ezzel is magyarázható, hogy az új koalíciót az elmúlt napokban már heves bírálatok érték amiatt, hogy programjában túl nagy súlyt helyez a kampány során ígért adócsökkentésekre, amelyekhez nincs meg a szükséges pénzügyi fedezet. A kancellár ennek ellenére eltökélt, és azt vallja, hogy a növekedés ösztönzésének nincs alternatívája, és Németországot megerősítve kell kivezetni a válságból.

A parlamenti szavazás kimenetele némi meglepetést okozott, a kormánykoalíciós padsorokból  ugyanis 9 képviselő nem szavazta meg Merkel újraválasztását. Megfigyelők  valószínűnek tartják, hogy saját pártjának, illetve a CSU-nak néhány képviselője azért nem támogatta a kancellárt, mert úgy vélte, hogy túlzott engedményeket tett a liberálisoknak a koalíciós tárgyalásokon. Egyébként - a 323 igen szavazat mellett - 285 képviselő szavazott a kancellár ellen, míg 4 honatya tartózkodott a szavazástól.

Merkel és új kormánya szerdán délután teszi le a hivatali esküt a Bundestagban. Este a régi-új kancellár már Párizsba utazik, és vendéglátójával, Nicolas Sarkozy francia államfővel közös vacsorán vitatja meg a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előkészületeit.

Angela Merkel kancellárasszony portréja

© MTI/EPA

Angela Merkel ars poeticája, hogy minden német kancellárja kíván lenni, azoké is, akik nem osztják konzervatív politikai nézeteit. Nem véletlenül tartják őt sokan "szociáldemokratának".

Tanulmányait az NDK-ban végezte, és 1989-ben ellenzékiként ott kezdte politikai pályáját is. Tanítómestere hosszú időn keresztül a volt kancellár, Helmut Kohl volt. A tanítómester árnyékából kinőve 2000-ben ő lett a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke. A 2005. évi választásokon a szociáldemokrata Gerhard Schrödert legyőzve lett kancellár.

Idén szeptemberben "ismételt", és újból kormányt alakíthatott. Ezzel felsorakozott a háború utáni Németország azon kancellárjai mellé, akik - mint Konrad Adenauer, Willy Brandt, Helmut Schmidt, Kohl és Schröder - legkevesebb két alkalommal szerezték meg a választók bizalmát.

Mindezt amúgy "merkeli" módon, csendesen és szerényen, de határozottan és energikusan érte el. Rácáfolva azokra, akik négy évvel ezelőtt azt jövendölték, hogy a tisztség túl nagy falat lesz az ország keleti feléből érkezett, sokak által meglehetősen szürkének tartott politikus számára. Ezzel szemben "Angie" a közvélemény-kutatási adatok alapján első hivatali ideje alatt a háború utáni Németország legnépszerűbb kancellárja lett. A Forbes amerikai magazin 2009-ben immár negyedszer jelölte őt a világ legbefolyásosabb nőjének.

Ellenségei nincsenek, képességeit ellenfelei is elismerik, még fő riválisai, a szociáldemokraták is. A hozzá közel állók szerint rendkívül fegyelmezett és kitartó, az ideológiára kevés súlyt helyező, pragmatikus politikus. Olyan konzervatív, akit sokan szociáldemokratának tartanak, aki nem polarizál, hanem harmóniát sugároz, és aki a kampányban sem hagyta eltéríteni magát mérsékeltnek és visszafogottnak tartott, a személyeskedést elutasító, csakis érvekkel vitatkozó stratégiájától.

A gazdasági válság több mint egy éve óta az országot, illetve a kormányt általános vélekedés szerint következetesen és határozottan irányította, és következetesen azt vallja, hogy Németországot megerősítve kívánja kivezetni a válságból. Európai uniós elnökként, a Lisszaboni Szerződés elkötelezett támogatójaként, valamint a jubileumi NATO-csúcs házigazdájaként Németországnak nemzetközi téren is elismerést szerzett.

A doktori címmel bíró fizikus oroszul és angolul is beszél. Második házasságában él egykori kollégájával, a kémikus Joachim Sauerrel egy egyszerű, Spree-parti házban Berlin belvárosában. Mentes minden hatalmi allűrtől, elmaradhatatlan öltözete a színes blézer, illetve a nadrágkosztüm. Olyannyira, hogy ha estélyiben jelenik meg, az szinte szenzációnak számít. De a németek talán ezért is szeretik őt. Személye sokakra megnyugtatóan hat, ami a jelenlegi viharos időkben távolról sem lebecsülendő.

© MTI/EPA