A vizsgált ügy olyan állásokkal kapcsolatos, amelyeket állítólag jobboldali szimpatizánsoknak juttatott a párizsi városháza, amikor Chirac még fővárosi főpolgármester volt. Először fordul elő az 1958 óta tartó V. francia köztársaság történetében, hogy egy volt államfőnek bíróság előtt kell felelnie tetteiért. Chirac, aki 2007 májusában, az elnöki posztról való távozásával az államfői mentességét is elveszette, tagadja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna 1977 és 1995 közötti polgármesteri megbízatása idején.
  
A 12 évi elnökség után leköszönt Chirac ellen két évvel ezelőtt indított eljárást egy párizsi vizsgálóbíró, aki az 1983 és 1998 közötti időszakra vonatkozóan 35 munkahelyet illetően vizsgálta Chirac felelősségét. A volt államfőnek és további kilenc személynek, köztük Chirac két kabinetfőnökének végül 21 állásról kell számot adnia a bíróság előtt. 
 
Az ügyben az ügyészség arra hivatkozva nem kért vádemelést, hogy az 1992 előtti feltételezett bűncselekmények elévültek, így a vizsgálóbírói eljárás nem állapíthatta volna meg büntetőjogi jellegüket. A semmítőszék viszont még 2007-ben elutasította ezt az érvelést. Az ügyészségnek ugyanakkor jogában áll egy éven belül fellebbezni és visszaküldeni az ügyet a vizsgálóbíró elé.    
  
Az egykori alkalmazottak közül korábban már többen elismerték, hogy valójában nem dolgoztak a városházán. Chirac aláírása csak egyetlen szerződésen szerepelt: a párizsi kabinet fizetett egy sofőrt egy volt prefektusnak.  
  
A közlemény szerint a 76 éves, visszavonult politikus nyugodtan fogadta a hírt, és be kívánja bizonyítani a bíróság előtt, hogy a kérdéses munkahelyek közül egyik sem tekinthető úgynevezett fiktív állásnak. Az egykori elnök két évvel ezelőtt a Le Monde című napilapban megjelent írásában elismerte, hogy az ő kérésére és engedélyével - kizárólag a párizsiak érdekében - alkalmazták azokat a személyeket, akik ellen a fiktív állások miatt már korábban sikkasztás gyanújával eljárás indult. Szerinte törvényesek és szükségesek voltak a munkakörök. Arra is emlékeztetett, hogy a párizsi önkormányzati tanács valamennyi szerződést jóváhagyta. 
  
Az ügyben olyan ismert személyiségek is érintettek, mint például Jean de Gaulle, az egykori államfő, Charles de Gaulle unokája, Hervé de Charette későbbi külügyminiszter felesége vagy az Alkotmánytanács jelenlegi elnökének, Jean-Louis Debrének egyik testvére, valamint a volt elnök választókörzetéből érkezett képviselők.
  
Chirac ellen leköszönése után több ügyben is indult előzetes ügyészi eljárás, de csak a fiktív megbízások miatt emeltek ellene vádat. A politikai elit ellentmondásosan fogadta, hogy a népszerűségi mutatókat 76 százalékponttal vezető volt államfő bíróság elé kerül.