Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Szélsőséges iráni egyetemisták 1979. november 4-én megszállták az amerikai nagykövetséget, és túszul ejtettek ott 52 amerikai állampolgárt. A túszválság 444 napig tartott.
A válság nyomán gyanakvás, bizalmatlanság és tartós konfrontáció alakult ki az Egyesült Államok és Irán között. Többször kinyilvánítottam már, hogy Amerika túl akar lépni ezen az időszakon, és a kölcsönös érdekeken, illetve tiszteleten alapuló viszonyt akar kialakítani Iránnal - áll Obama közleményében. "Harminc éven át azt hallottuk, mit ellenez az iráni kormány; a kérdés most az, milyen jövő mellett áll ki" - írta.
Az iráni atomprogram kapcsán kifejtette: Washington egyrészt elismerte, hogy Iránnak joga van az atomenergia békés célú felhasználására, másrészt más nyugati hatalmakkal együtt lépéseket tett arra, hogy helyreállítsa Teherán bizalmát.
Obama megemlékezett azokról a 30 éve Teheránban "igazságtalanul" túszul ejtett "bátor amerikaiakról", akiknek, mint írta, Amerika "hálával tartozik rendkívüli szolgálatukért és áldozathozatalukért".
Iránban szerdán - mint minden évben 1979 óta - megemlékeznek a követségfoglalásról; Amerika-ellenes tüntetés kezdődött azon a helyen, ahol az amerikai diplomáciai képviselet volt. A teheráni rohamrendőrség vezetője figyelmeztette a reformpárti iráni ellenzéket, hogy kemény fellépésre számíthatnak, ha az évfordulós ünnepséget kihasználva ismét az utcára vonulnak. A júniusi iráni elnökválasztás után heteken át utcai zavargások voltak Teheránban, miután a reformpárti ellenzék kétségbe vonta a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád győzelmével zárult voksolás eredményét.
