Már az amazonasi indiánokat is gyilkolja a H1N1

Nem világos, hogy az új típusú influenza hogyan jutott el az elszigeteltségben élő törzshöz. Egy lehetséges magyarázat, hogy egy vírushordozó személy részt vett az egyik janomami faluban nemrégiben rendezett sportversenyen, amelyre mindenhonnan érkeztek környékbeli bennszülöttek. Az első haláleset a több napos rendezvény idején történt. A másik lehetőség az, hogy a vírus egy kormányküldöttséggel érkezett, amely nemrégiben kereste fel a bennszülötteket.

A janomami a legnagyobb, saját hagyományai szerint élő indián törzs az Amazon folyó mentén. A törzs mintegy 28 000 tagja a venezuelai-brazil határ két oldalán, a Paríma-hegységben és az Orinoco forrásvidékén él; ott vadászik, halászik, és ősi törvényeihez ragaszkodva festi az arcát, visel fából faragott arcdíszeket, beszéli saját nyelvét.

Az orvosi szakirodalomban néhány hónapja már szerepeltek a janomamik, mivel sót az étkezés semmilyen formájában sem használnak: magas vérnyomás ebben a közösségben gyakorlatilag nem fordul elő.

Raidan Bernarde venezuelai orvost társaival együtt azért küldték az egyik falujukba, mert úgy vélték, hogy H1N1 vírusfertőzés okozta hét törzstag gyors halálát. A halálesetek az utolsó két hétben történtek, ezek közül csak egyetlen áldozat volt felnőtt, a többiek egy évesnél fiatalabb gyermekek voltak.

Csupán a felnőtt áldozat, egy 35 éves, valószínűleg terhes nő esetében igazolták ténylegesen az újinfluenza-fertőzést. A gyerekeknél azért gondoltak erre a betegségre, mert hasonló, tüdőgyulladásnak megfelelő tünetek között vesztették életüket. A betegség kezdetén magas lázat és köhögést is észleltek náluk. Tőlük azonban idejekorán nem tudtak szövetmintát venni, hogy megállapítsák a halál pontos okát.

A vírus okozta járvány veszélyére a Survival International csoport hívta fel a figyelmet, amely a bennszülöttek jogaiért küzd, és a janomami törzs lakóterületének megőrzésében is fontos szerepet vállalt. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a bennszülöttek a környezetben élőkkel szinte soha nem kerülnek kapcsolatba, ezért nem alakul ki védettségük olyan fertőzésekkel, kórokozókkal szemben, amelyekkel a modern társadalmakban valamennyien, folyamatosan találkozunk.

A janomami indiánoknak 20 százaléka halt meg 1980-1990 között influenzában, sárgalázban vagy maláriában, amikor aranyásók ezen a területen is kincset kerestek, és közben behurcolták a fertőzéseket az indiánok közé.