Azzal vádolják a 90 éves, Duisburgban élő Adolf Stormst, hogy a náci SS tagjaként 1945 márciusa végén, a II. világháború vége előtt nem sokkal részt vett 58 magyar zsidó munkaszolgálatos lemészárlásában a burgenlandi Németlövő (Deutsch Schützen) faluban. Noha a bíróság nem nevezte meg a vádlottat, médiajelentésekben szerepel a neve, és az, hogy az SS ötödik - "Viking" - páncélos hadosztályában szolgált.
   
A bíráknak két hetük van arra, hogy eldöntsék: a vádlott elleni bizonyítékok alapján megindítható-e ellene egy per. Ha igen, úgy akár életfogytig tartó börtönbüntetésre is ítélhetik.
   
A vádlott és néhány SS-tag társa március 29-én a falu melletti egyik erdős területre terelt több csoportban legalább 57 munkaszolgálatost. Ott elvették tőlük értéktárgyaikat, egy tömegsír szélére térdepeltették, majd hátulról a sírba lőtték őket. Másnap Storms maga lőtt le egy további zsidót, mert az már nem volt képes menetelni Németlövőről egy másik faluba, Hartbergbe - olvasható a bírósági közleményében.
   
A németlövői mészárlás áldozatainak földi maradványait 1995-ben találta meg a tömegsírban egy ausztriai zsidó szervezet. Később emléktáblát helyeztek el ott. 
   
A náci bűncselekmények kivizsgálásával megbízott dortmundi ügyészség egyik ügyésze, Ulrich Maass egy évvel ezelőtt kezdett el nyomozni Storms után, mert egy bécsi egyetemista, később pedig egy egyetemi munkacsoport kutatást végzett a németlövői tömeggyilkosság ügyében. Ezek értesítették őt arról, hogy az egyik gyilkos feltehetőleg Duisburgban él, a városi telefonkönyvben bukkantak rá a nevére.
   
A vádlott a háború után amerikai hadifogolytáborba került, de 1946-ban szabadon engedték. Megváltoztatta neve írásmódját, ami nyilvánvalóan hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sokáig rejtőzködni tudott. 
   
Storms nem szerepel azon a listán, amelyet a Simon Wiesenthal Központ vezet a legkeresettebb náci háborús bűnösökről, de az intézet igazgatója, Efraim Zuroff nagyon elégedetten nyilatkozott a férfi vád alá helyezéséről.