Az egyik ilyen ifjú "vezérigazgató" nevére a Bauman egyetemen elhangzott első előadás szerint 36 cég volt bejegyezve, s ezeken át a bűnözők alig néhány hónap alatt nem kevesebb, mint 16 milliárd rubel (100 milliárd forint) készpénzt vettek fel. 
   
Az egyetemistáknak, akiknek mindig jól jön egy kis mellékes jövedelem, a cégalapító papírok aláírásáért általában 5 ezer rubelt - mintegy 30 ezer forintot - fizetnek, s részesedést ígérnek a forgalomból. Az utóbbi azonban rendszerint elmarad, s aki kap havi pár ezer rubelt minden cég után, még úgy érezheti, hogy jól járt. 
   
Elsősorban vidékről érkezett fiatalokat keresnek, mert őket nehezebb megtalálni a nyomozóknak, s jó, ha az illető például bölcsész, mert akkor feltételezhető, hogy nem nagyon ért a számviteli trükkökhöz. 
   
Az Oroszországban egynaposnak vagy kérésznek nevezett cégek alapításával legális vállalatok foglalkoznak, ezek környékezik meg az egyetemistákat. Amikor aztán az adóhivatal, vagy a bank felfigyel a kérészcégekre, a diákokat felbérlő valódi alapítók nagyon gyorsan eltűnnek, s ez a jobbik eset, mivel nem ritkán maguk a diák-vezérigazgatók tűnnek el nyomtalanul. A legutóbbi időkben hat egyetemistát gyilkoltak meg ilyen okokból, s többeket csak az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a rendőröknek. 
   
Ráadásul a gyanútlan egyetemisták részvételükkel maguk is bűncselekményt követnek el, s ha együttműködnek a rendőrséggel, a tényleges börtönbüntetést még elkerülhetik, de majdani karrierjüknek az ügy így is sokat árt.