A karlsruhei legfelsőbb bírói testület előző nap erősítette meg azt a korábbi állásfoglalását, amely szerint betilthatók a náci rendszert dicsőítő szélsőjobboldali nagygyűlések, illetve tüntetések. Az alkotmánybíróság szerdán részletesen ismertetett határozatában ennek kapcsán a többi között a népcsoport elleni uszítást tiltó és bűncselekménynek nyilvánító alkotmányos rendelkezésre hivatkozott. A bíróság azon a véleményen volt, hogy ez a rendelkezés ütközhet a szabad véleménynyilvánítás elvével, de - mint hangsúlyozta - kivételt jelentően mindenképp igazolható. Az alkotmánybíróság ennek kapcsán rámutatott Németországnak a történelemből fakadó, különleges helyzetére is.

Több konzervatív és szociáldemokrata politikus egyaránt üdvözölte a bírósági határozatot. Joachim Herrmann bajor konzervatív belügyminiszter kijelentette: "a határozat megerősíti, hogy egy demokratikus jogállamnak a leghatározottabban fel kell vennie a harcot a nemzetiszocialista csőcselék  és annak veszélyes gondolatvilága ellen. Brandenburg tartomány szociáldemokrata belügyminisztere, Rainer Speer pedig azt hangsúlyozta: "A bírósági határozat lehetővé teszi, hogy a jövőben könnyebben lépjenek fel a neonáci felvonulások ellen, és megvédjék egy bűnös ideológia számtalan áldozatának emlékét és méltóságát."

Az alkotmánybíróságnál Jürgen Rieger, a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) azóta elhunyt országos alelnöke tett panaszt a párt több tervezett felvonulásának betiltása miatt. A szóban forgó megmozdulások résztvevői az elmúlt években Hitler helyettesét, Rudolf Hesst kívánták dicsőíteni 1987 augusztus 17-én bekövetkezett halálának évfordulóján. A karlsruhei bírói testület a betiltásról korábban már hozott egyedi határozatot, szakértők szerint azonban ezúttal általános jellegű döntésről van szó.

Alkotmányos panaszának benyújtásakor a betiltások kapcsán Rieger a vélemény- és gyülekezési szabadságra vonatkozó alapvető jog megsértésére hivatkozott, keresetét azonban a karlsruhei bírói testület elutasította. Az alkotmánybírák hangsúlyozták, hogy a szabad véleménynyilvánítás a totalitárius és az emberi méltóságot sértő ideológiák terjedése ellen is hatékony fegyver. A nemzetiszocializmus dicsőítésével kapcsolatban ugyanakkor úgy ítélték meg, hogy az nem tartozik a véleményszabadság védelme alá. A bíróság - mint a szerdai ismertetésekből kitűnt - a  különleges jogértelmezést történelmi megfontolásokkal is indokolta. Utalt arra, hogy a szövetségi köztársaság a nemzetiszocialista rezsim megtagadásával jött létre,  és emlékeztetett a náci rezsim által elkövetett, Európát és világ nagy részét sújtó bűncselekményeire. A bírói testület közvetve úgy foglalt állást, hogy a jogtalanság uralmával való tudatos szembehelyezkedés a német alkotmány létrejöttét támogató erők történelmi kötelezettsége.

A német alkotmánybíróság legutóbb 2005-ben hozott határozatot arról, hogy a náci rezsim magasztalása a nép uszítását tiltó törvényi paragrafusba ütközik, és ezért büntethető. A bíróság mostani határozatában ezt megerősítette, nyomatékosan kimondva: a nemzetiszocialista uralom dicsőítése, elismerése, illetve igazolása bűncselekménynek számít, és mindez nem ellentétes az általános véleményszabadság védelmével.

A Die Welt szerdán szerkesztőségi cikkében üdvözölte a bírósági határozatot. A konzervatív napilap a történelem tanulságaira utalt, egyetértve azzal, hogy a bírák a náci rezsim által elkövetett bűncselekmények kapcsán a véleményszabadság kinyilvánításának is határt szabtak. Az újság a holokauszttagadás elleni harcot, az Izrael állam biztonsága melletti kiállást ugyanúgy a német állam alapvető kötelességének nevezte, mint a náci totalitárius rezsim dicsőítésének elítélését és megbüntetését. "Ezen a téren nincs helye a megingásnak" - hangsúlyozta a Die Welt