Reinfeldt elmondta azt is, hogy a döntés mind a 27 tagállam vezetőjének egyhangú egyetértésével született. Ashton megbízatásához hivatalosan még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia. A svéd miniszterelnök azt is bejelentette, hogy az uniós tagországok kormányait képviselő tanács főtitkári posztját a jövőben Javier Solana főképviselő eddigi helyettese, Pierre de Boissieu tölti be. Bürokratikus jellegű pozícióról van szó, de az uniós intézmény gyakorlati működésében meghatározó szerepet játszó megbízatásról.

Herman Van Rompuy bejlentette, hogy elfogadja az Európai Unió elnöki megbízatását. Sajtótájékoztatóján a belga politikus hangoztatta, hogy az EU nehéz időszakot él át, és a következő két évben kiemelten fontos feladatok állnak a szervezet előtt. Az unió rövid távú céljai közül kiemelte a decemberi koppenhágai klímakonferencia sikerre vitelét és a munkahelyteremtést, hosszabb távon pedig az unió egységének és szervezettségének fokozását. Kiállt a további bővítés, valamint az unió világban játszott szerepének növelése mellett is.

Catherine Ashton pedig arról beszélt, hogy nagy megtiszteltetésnek tekinti európai uniós külügyi főképviselői megbízatását. Hangsúlyozta, hogy a megbízatást kihívásnak tekinti, és igyekszik minden tekintetben megfelelni a tagországok elvárásainak. A politikus egyúttal méltatta leköszönő elődje, Javier Solana munkásságát.

Herman Van Rompuy és Catherine Ashton © MTI

Bajnai Gordon miniszterelnök a döntést úgy értékelte: az Európai Tanács első elnökének kiválasztásakor az a szempont érvényesült, hogy a tisztség betöltője konszenzusteremtő, kompromisszumkereső személyiség legyen. A megerősített hatáskörű kül- és biztonságpolitikai főképviselőt illetően pedig úgy vélekedett, hogy az első időszakban a szervezőkészség a legfontosabb, hiszen a főképviselőnek meg kell teremtenie az EU külügyi szolgálatát, az uniós diplomáciai képviseletek hálózatával együtt.

Satóvisszhang

A német és a francia sajtó is fanyalog a megválasztott uniós tisztségviselők láttán.

Fredrik Reinfeldt kiemelte, hogy a megbízatások eldöntésével immár teljes körűen működhet a december elsején életbe lépő lisszaboni szerződés, amely XXI. századira korszerűsíti az EU tevékenységét intézményes téren.

A csúcsértekezlet előtt még zsákutcának látszó személyi egyeztetésekben döntő fontosságúnak bizonyult, hogy a szocialista kormányfők Ashton személyében - az utolsó pillanatban - olyan közös jelöltet tudtak állítani a főképviselői posztra, aki minden tagállam számára elfogadható volt, és megkönnyítette a döntést az elnöki pozícióról is. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a záró sajtótájékoztatón a csütörtöki döntés bonyolultságát illusztrálandó a Rubik-kocka kirakásához hasonlította a tárgyalásokat.

A 62 éves Herman Van Rompuyt - aki szinte a nemzetközi ismeretlenségből emelkedett idén a belga miniszterelnöki, majd nem egészen egy év alatt az uniós elnöki székbe - elsősorban kompromisszumkereső képességéért méltatják. Megválasztása után hangoztatta, hogy az unión belüli tárgyalásokon olyan hozzáállást igyekszik majd kialakítani, amely minden tagország érdekeire és érzékenységeire tekintettel van.

Az 53 éves Ashton tavaly óta az Európai Bizottság kereskedelmi felelőse, előzőleg pedig a brit Lordok Házának vezetője volt. Mostani megbízatásában alighanem jelentős szerepet játszott nemzeti és politikai (munkáspárti) hovatartozása, valamint az, hogy a gyengébb nemhez tartozik.

Bajnai Gordon a találkozó után örömének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Van Rompuy személyében olyan ország kormányfője lett az Európai Tanács elnöke, amely Magyarországgal közös elnökségi triót alkot az elkövetkező másfél évben. Jövő év első felében Spanyolország, második felében Belgium, 2011 első felében pedig Magyarország tölti be a soros elnökséget.

"Végre azzal foglalkozhatunk, ami a dolgunk, vagyis a válság elhárításával" - mondta a magyar kormányfő, utalva arra, hogy a lisszaboni szerződés által életre hívott posztok betöltésével "Európa a válság közepén megújíthatja önmagát".

Bajnai Gordon szerint az új uniós tisztségek betöltői akkor fognak jól működni, ha mind a 27 tagország szempontjait figyelembe veszik, e szempontokat integrálják, "mindenkire odafigyelnek Európában".

Ashton megbízatásához hivatalosan még az Európai Parlamentnek is hozzá kell járulnia, de valamennyi nyilatkozó komoly reményét fejezte ki, hogy ennek nem lesz akadálya.

A brit konzervatívok bár ellenzik az új tisztségeket létrehozó lisszaboni szerződést, együttműködést ígértek az Európai Unió (EU) első elnökével és "külügyminiszterével".

William Hague, az ellenzéki toryk szóvivője gratulált az EU első elnökévé csütörtök este megválasztott Herman Van Rompuy belga miniszterelnöknek, illetve az unió "külügyminiszterének" - megerősített hatáskörű kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének - megválasztott Catherine Ashton brit kereskedelmi EU-biztosnak.

Hague elmondta, hogy pártja "a brit nemzeti érdekektől vezérelve" együtt fog működni az új tisztségviselőkkel. A szóvivő emlékeztetett, a toryk nem értenek egyet azzal, hogy az EU reformszerződése - a Lisszaboni Szerződés - létrehozta az új tisztségeket, de hangsúlyozta, hogy létezésük immár tény.

David Cameron, a brit Konzervatív Párt vezetője - aki a jövő évi parlamenti választások után vélhetően miniszterelnök lesz - november elején visszakozott attól az ígérettől, hogy Nagy-Britanniában népszavazást írnak ki a Lisszaboni Szerződésről. Cameron mindazonáltal közölte, ha a konzervatívok jövőre kormányra kerülnek, törvényben tiltják meg "további brit szuverenitási jogkörök" átadását az Európai Uniónak, sőt a brit euróövezeti csatlakozást is referendum megtartása nélkül.

Obama gratulált

Barack Obama amerikai elnök csütörtökön gratulált az Európai Unió (EU) két új tisztségviselőjének megválasztásához, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államoknak az EU-nál erősebb partnere nincsen a világon a biztonság és a jólét előmozdítása terén.

Az amerikai elnök állásfoglalása szerint ez a két új tisztség, valamint azok a változások, amelyek a december 1-jén életbe lépő lisszaboni Szerződéssel járnak, erősíteni fogják az Európai Uniót, és alkalmassá teszik arra, hogy az Egyesült Államok még erősebb partnerévé váljon.

Obama kifejezte azon reményét, hogy szoros együttműködést tud kialakítani Van Rompuy elnökkel és Ashton főképviselővel, valamint José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és új kabinetjével. Hozzátette, erre azért van szükség, hogy teljesíteni lehessen a november 3-i USA-EU csúcstalálkozón tett vállalásokat a kétoldalú, regionális és globális kihívások közös kezelésére.

Fredrik Reinfeldt, az EU állandó elnökének és külügyi képviselőjének megválasztása után. Kirakták © MTI

Miért kellett elnök Európának?

Az EU állandó elnöki posztja és az "EU-külügyminiszteri" tisztsége a decemberben életbe lépő lisszaboni szerződéssel jön létre az Európai Unióban. Az EU állandó elnöke pozíciót azért hozták létre, hogy legyen vezető arca az Uniónak, ami a remények szerint jelentősen erősítheti Európa világpolitikai jelentőségét. Belülről – vagyis a tagországok szemszögéből – azért tartják fontosnak a poszt létrejöttét, mert ezzel folyamatosabbá válik az uniós törekvések és politikák megvalósulása, koherensebbé válik a működés.

Eddig az EU soros elnöke mindig annak az országnak a vezetője volt, amely éppen EU-elnökségi félévét töltötte. E rövid ciklus nem mindig tette lehetővé a politikai törekvések továbbvitelét, hiszen a különböző tagállamoknak részben eltérő prioritásai voltak elnöki periódusuk alatt. A soros elnöki poszt a jövőben is megmarad, de az Európai Unió Tanácsának (vagyis az EU-tagállamok kormányai tanácsának) munkáját az állandó elnök is segíteni fogja.

Az elnök az állam- és kormányfők találkozóit vezeti majd, illetve bizonyos helyzetekben képviseli az EU-t külső partnereknél is. A főképviselő posztját a reformszerződés megerősítette, továbbá leválasztotta arról az EU-tagországok kormányait képviselő tanács főtitkári megbízatását, amely sokkal inkább bürokratikus megbízatásnak számít.

A főképviselő személyét hivatalosan az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, mivel ő egyúttal a bizottság alelnöki posztját is betölti majd.

Az elnök megbízatása egyszeri újraválasztási lehetőséggel két és fél évig, a külügyminiszteré öt évre szól majd.