Juhász Gábor, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter ezt megerősítette az MTI-nek. Elmondta: a megállapodás megteremtette a jogi kereteit annak, hogy bármikor Magyarországra jöhessen a volt fogoly, aki - mint fogalmazott - természetesen most még nincs hazánkban.

Hozzátette: a rendeletet akkor lehetett elfogadni, amikor Magyarország már fel van készülve az érkezésére és megteremtette az ehhez szükséges feltételeket. Juhász Gábor kiemelte: az európai országok nagy részéhez hasonlóan a magyar kormány is úgy döntött, hogy nem hozza nyilvánosságra a volt fogoly személyazonosságát, érkezésének helyét és időpontját, valamint a tartózkodási helyét.

A kormányrendelet rögzíti, hogy az amerikai védelmi minisztérium ellenőrzése alatt álló Guantanamo-öbölbeli fogolytáborból egy korábbi fogvatartottat Magyarország fogad be. A rendelet tartalmazza: a magyar kormány vállalja, hogy letelepíti és segíti a beilleszkedését a társadalomba, amit folyamatosan figyelemmel kísér és támogat. A volt foglyot nem lehet kiadni vagy átszállítani egy harmadik állam területére.

A dokumentum szerint az amerikai kormány szervezi meg és bonyolítja le a korábbi fogvatartott Magyarországra szállítását. A helyszínt előre egyeztetik. A megállapodás célja, hogy a korábbi fogvatartott mielőbb önellátóvá váljon és beilleszkedjen a magyar társadalomba. Ennek érdekében a magyar kormány a beilleszkedéshez támogatást nyújt, beleértve a lakhatáshoz, munkakereséshez nyújtott támogatást, valamint a közegészségügyi ellátások és nyelvtanulás biztosítását - olvasható az anyagban, hozzátéve: az amerikai kormány a beilleszkedés elősegítéséhez támogatást nyújt.

Bajnai Gordon miniszterelnök szeptember közepén jelentette be, hogy Magyarország befogad egy volt guantánamói foglyot, valószínűleg egy palesztin állampolgárságú férfit. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy Magyarország támogatja a guantánamói fogolytábor bezárását célzó programot, és meggyőződése, hogy a transzatlanti szövetség hitelét csorbító börtön felszámolásával erősödik a jogszerűség, és több lesz a szabadság.

A döntésről, annak körülményeiről és a lebonyolításról a kormány tájékoztatta a parlamenti pártokat, és az országgyűlés illetékes bizottságain keresztül a jövőben is teljes rálátást biztosít számukra a programra.

Barack Obama amerikai elnök január 22-én rendelte el a guantánamói katonai börtön egy éven belüli bezárását. A foglyok befogadásáról néhány héttel később számos európai országgal, így Magyarországgal is tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államok.

Az amerikai elnök novemberben elismerte, hogy az ígért január végi időpontnál később sikerülhet csak teljesen felszámolni a Kuba szigetén működő börtöntábort.