Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök francia kollégájával, Nicolas Sarkozyvel közös sajtóértekezletén azt mondta: előrelépés a klímaváltozás elleni küzdelemben, hogy Kína és az Egyesült Államok ígéretet tett az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, a szegény országoknak azonban több segítségre van szükségük ahhoz, hogy el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat. A segítség miatt viszont nem szabad csorbítani ezeknek az államoknak a szuverenitását - tette hozzá.
A fejlett országoknak pénzalapokat kell felajánlaniuk a fejletlenek számára a koppenhágai csúcson - jelentette ki Sarkozy, akit azért hívtak meg a manausi konferenciára, mert Francia Guyana is az Amazonas-medencében van. E két elnökön kívül a manausi találkozón egyetlen államfő vett még részt: a guyanai Bharrat Jagdeo.
Sarkozy azzal a javaslattal állt elő, hogy a globális felmelegedés elleni harcra szánt pénzeszközök 20 százalékát a következő három évben fordítsák az erdők védelmére, az erdőirtás megakadályozására. Hozzátette: azért javasolja a 20 százalékot, mert az erdőirtás ilyen arányban járul hozzá az üvegházhatású gázok okozta kárhoz.
A francia elnök párizsi találkozóra hívta meg az afrikai Kongó-medence tíz országának államfőjét, hogy ott december 16-án közös álláspontot alakítsanak ki a koppenhágai csúcsra készülve.
A Kongó-medencében van a világ második legnagyobb kiterjedésű őserdője. Sarkozy meghívta Susilo Bambang Yudhoyono indonéz elnököt is egy december 14-i párizsi találkozóra. Indonézia a jelentős mértékű erdőirtás miatt a világ harmadik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatást okozó gázok tekintetében.
A koppenhágai csúcs december 7-én kezdődik, de az államfők többsége csak az utolsó két napon, 17-én és 18-án vesz rajta részt.
