Ez az évtized - írta a szerző, Andy Serwer -, melyet a kezdetén a 2001. szeptember 11-i terrortámadások, a végén pedig a súlyos pénzügyi válság fémjeleznek, alighanem a legcsüggesztőbb és legkiábrándítóbb évtizedként marad meg az amerikaiak emlékezetében a II. világháborút követő egész időszakból. "Nevezzük a pokol, az ítélet, az összetört álmok évtizedének vagy egyszerűen 'elveszett évtizednek', csak hálát adhatunk, hogy közeledünk a végéhez" - írta a szerző.
A XXI. század kellemetlenségei - írja - a 2000. évi amerikai elnökválasztással kezdődtek, amelyet - máig nem teljesen tisztázott körülmények között - a Florida államban szerzett minimális többséggel ifjabb George Bush nyert meg. Ráadásul, mint egyes elemzők állítják, ehhez köze volt fivérének, Gebb Bush akkori floridai kormányzónak is. Azután, már 2001-ben, két tragikus esemény is következett: a szeptember 11-i terrortámadások és a koalíciós erők afganisztáni intervenciója. 2003-ban az amerikai kormány döntött az iraki beavatkozásról. Ez a háború a Times szerint nemcsak a Közel-Keleten, hanem az Egyesült Államokban is milliók életét keserítette meg.
2004 decemberében borzalmas szökőár pusztított Délkelet-Ázsiában, amikor néhány óra leforgása alatt 200 ezer ember veszítette életét, s a túlélők közül sokan fedél és alapvető létfeltételek nélkül maradtak. A következő hasonlóan pusztító elemi csapás a Katrina hurrikán volt az Egyesült Államokban, 2005-ben. A 2008-as év "legkellemetlenebb" eseménye a magazin szerint az Egyesült Államokból kiinduló és a világ összes országát érintő gazdasági válság volt. Nem sokkal később összeomlott a világ legnagyobb pénzügyi "piramisa", amelyet az évszázad szélhámosa, Bernie Madoff épített fel. A botrány következményeit magánemberek és pénzintézetek egyaránt megsínylették.
Az évtized legrosszabb eseményei között a Times megemlíti az amerikai autógyártó ipar súlyos problémáit, amikor is az iparág két nagyágyúja, a General Motors és a Chrysler is állami segítségért folyamodott, és amerikaiak tízezrei maradtak munka nélkül. A "legrosszabb események" végén említi a guantánamói börtöntábort, amelynek botrányai súlyos csapást mértek az Egyesült Államok tekintélyére. A következő évtizedre mégis lát reményt a Time szerzője, aki szerint az amerikai társadalom tudatosította az infrastruktúra, a bel- és külpolitika, a pénzügypiacok és vállalatirányításban elkövetett mulasztások és hanyagságok pusztító következményeit, és veszélyérzete most jóval nagyobb, mint korábban volt. Talán emiatt, s először, az általános egészségbiztosítást bevezető törvényjavaslatnak van esélye az elfogadásra - írta.
"Nincs biztosíték arra, hogy az új évtized valamivel jobb lesz, mint a mostani. Valószínű, hogy Kína továbbra is gyorsabban fog növekedni, mint az Egyesült Államok, és továbbra is tanúi leszünk világszerte az amerikai dominancia hanyatlásának...De még mindig a miénk a világ legerősebb hadserege, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk, és fenn kell tartanunk a rendet és a békét. Elsők vagyunk a technológiai innovációban. És még mindig mi vagyunk a legversenyképesebb ország. Ha tudatosítjuk ezeket a szempontokat, és elkerüljük a mulasztások és nemtörődömség útvesztőit, a következő évtized kevésbé lesz olyan pokoli, mint az előző volt" - fejeződik be a cikk.
