Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Benjamin Cardin szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke első ízben irányította rá a figyelmet a washingtoni törvényhozásban a szlovák nyelvtörvény kérdésére, illetve a Magyarország és Szlovákia közötti feszült viszonyra, amelyet szerinte rendezni kell. A szenátor kedden mondta el véleményét, amelynek szövegét szerdán közölte a kongresszusi közlöny.
Cardin egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet a Capitoliumon: „számos tényező, illetve fejlemény nyomán olyan benyomás alakult ki, hogy a szlovák kormány bizonyos mértékben ellenségesen viszonyul a magyar kisebbséghez”.
Ezen tényezők közé sorolta a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részvételét a pozsonyi kormányban, rámutatva, hogy éppen az SNS irányítja az oktatási tárcát, amelynek fontos szerepe van az etnikai kisebbségek viszonylatában. Megemlítette a Malina Hedvig-ügy vizsgálatának helytelen kezelését, továbbá a magyar-, zsidó- és romaellenes nézeteiről hírhedt Andrej Hlinka néhai pap-politikus tiszteletére elfogadott parlamenti határozatot.
A Maryland államot képviselő politikus közölte: a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása súlyos aggodalmakat keltett abban a vonatkozásban, hogy a magyar kisebbség magyar nyelvhasználatát Szlovákiában indokolatlanul és igazságtalanul korlátozhatják.
Megjegyezte ugyanakkor, az aggodalmat a pontatlan és eltúlzott nyilatkozatok is fokozták. A módosított nyelvtörvényről elmondta, hogy az a hivatalos szervekre vonatkozik, és nem irányoz elő pénzbüntetést magánszemélyek esetében, ha azok magyarul vagy más kisebbségi nyelven beszélnek egymás között. Ugyanakkor rámutatott: még ha a törvény összhangban is van a nemzetközi normákkal, a végrehajtás már nem biztos, hogy meg fog azoknak felelni.
Cardin szenátor – aki többször járt a térség országaiban, találkozott vezető politikusokkal, közéleti személyiségekkel és a közelmúltban egyeztetett Washingtonban Bajnai Gordon miniszterelnökkel, valamint Martonyi János volt külügyminiszterrel – megállapította: Magyarország és Szlovákia között az utóbbi hónapokban feszültté vált a viszony. Úgy fogalmazott, „a történelmi gyűlölségen túl kell jutni”.
A szenátor kiegyensúlyozottságra törekvő véleményében arra is felhívta a figyelmet: a magyarországi fejlemények kevés hatással voltak a kedélyek lecsillapítására. Míg azonban a szlovák oldalon a kormányzat szerepét kifogásolta, magyar oldalon egy társadalmi jelenséggel, „a szélsőségesség riasztó erősödésével” kapcsolatban fejezte ki aggodalmát.
Utalt a Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a szélsőséges Jobbik párt nyilatkozataira, cselekedeteire. „Ezek mind irredenta, antiszemita és romaellenes nézeteikről ismertek” – jelentette ki az említett szervezetekről. Kitért a romagyilkosságokra és a romák elleni erőszakos cselekményekre, a budapesti Szlovák Intézet elleni többszöri vandál támadásokra, valamint a budapesti zsidó negyedben elkövetett tulajdon elleni szeptemberi támadásokra és azokra a határ menti tüntetésekre, amelyeken szlovák zászlót égettek.
Cardin hangsúlyozta: Magyarországon és Szlovákiában is jövőre tartanak parlamenti választásokat, és a szélsőséges elemek mindkét országban kihasználhatják a helyzetet. Szlovákiában a nacionalisták a szlovák nyelv és kultúra, sőt az állam védelmezőiként tüntethetik fel magukat a magyarok veszélyes túlkapásaival szemben. A magyar nacionalisták pedig, a határ mindkét oldalán, úgy állíthatják be, hogy a magyar kisebbségeknek egyedül az ő védelmükre van szükségük, amit úgy érhetnek el, ha rájuk szavaznak majd a választásokon.
Eközben a jóindulatú szlovákok és magyarok nagy többsége, akik elég jól megvoltak egymás mellett az utóbbi évtized nagy részében, azt láthatják, jó szándékukat beárnyékolják egy hangos kisebbség szavai és tettei – fogalmazott a szenátor.
Cardin elmondta: szlovák és magyar tisztviselők előtt egyaránt hangsúlyozta, hogy a választásokat megelőző időszakban önmérsékletre van szükség. Kifejezte reményét, hogy a két ország a továbbiakban is igénybe veszi az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosának segítségét, aki szerinte építő szerepet játszhat a kétoldalú viszonyban aggodalmat keltő kérdések rendezésében.
A szenátor, amikor december elején Washingtonban találkozott Bajnai Gordon miniszterelnökkel, arról beszélt: helyteleníti azt, ami Szlovákiában a nyelvtörvénnyel kapcsolatban történik. Szerinte nem helyes az EBESZ alapértékeivel, normáival szemben cselekedni. Közölte, az ügyet szóvá fogja tenni a szlovákoknak is és nemzetközi fórumokon is, „a témát napirenden fogják tartani”.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.