"Kérem vigyázni, az ajtók záródnak, a szerelvény újra indul, mindenki kapaszkodjon" - érzékeltette a délelőtt még holtponton lévő tárgyalások fellendülését Yvo de Boer, az ENSZ éghajlatváltozási ügyekért felelős vezető tisztségviselője. A reggeli sajtóhírek még arról szóltak, hogy a dán kormány már nem lát esélyt egy átfogó éghajlatvédelmi megállapodás elérésére, és most már csak arra törekszik, hogy a felek tető alá hozzanak egy zárónyilatkozatot.

Yvo de Boer ugyanakkor kora délután arról számolt be, hogy a konferencia új lendületet vett, amikor a delegációk két munkacsoportot alakítottak. Az egyik a Kiotói Jegyzőkönyv alapján dolgozik egy megállapodás-tervezet szövegezésén, a másik pedig egy olyan egyezmény összeállítására törekszik, amely az Egyesült Államokra és a fejlődő országokra vonatkozik. A munkát 13 órakor kezdték meg.

Előzőleg, szerda este a tárgyalásokat először felfüggesztették, majd 22 órakor ismét nekifutottak a nyitott kérdéseknek, de hamar világossá vált, hogy a frontok megmerevedtek, ezért aztán csütörtökre napolták a hivatalos program folytatását. Az éjszaka informális egyeztetésekkel telt el, de több nagy fejlődő ország küldöttsége nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni - mondta el Nikolaus Berlakovich osztrák környezetvédelmi miniszter. Az Európai Unió (EU), Japán, az Egyesült Államok és Ausztrália tárgyalói egész éjjel igyekeztek megbeszéléseket kezdeni a kínai, az indiai és a brazil delegációval, de a felek egyre csak halogatták a találkozót, végül pedig egyszerűen nem jelentek meg a megbeszélt időpontban - mondta a miniszter az APA osztrák hírügynökség beszámolója szerint.

A patthelyzetet az EU javaslata oldotta meg, Brüsszel kezdeményezésére formáltak két új munkacsoportot és kezdtek tárgyalni külön a Kiotói jegyzőkönyvről, illetve az egyezményben nem részes államok - a fejlődő országok és az Egyesült Államok - klímavédelmi erőfeszítéseiről - mondta Berlakovich. "Még mindig hiszek abban, hogy sikerrel zárulhat a konferencia" - mondta Yvo de Boer csütörtökön délután. "A következő 24 óra lesz a döntő" - hangsúlyozta az ENSZ klímavédelmi főfelelőse.

Négy kulcskérdés ugyanakkor továbbra is nyitott. Nincs egyetértés a fejlődő országoknak biztosítandó klímavédelmi támogatás mértékéről, nem állapodtak meg a konferencián arról, hogy az ipari államok milyen mértékben fogják vissza üvegházgáz-kibocsátásukat, továbbá nem világos, hogy miként kellene monitorozni, nyilván tartani a fejlődő országokban a kibocsátás alakulását, végül abban sincs konszenzus, hogy milyen jogi formába foglalják mindazt, amiben sikerül megállapodni - emelik ki a koppenhágai beszámolók.

Mindenesetre csütörtök délután ismét lendületet vettek a tárgyalások. Az elmozduláshoz a holtpontról az is hozzájárult, hogy Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere bejelentette: országa hajlandó hozzájárulni egy hosszú távú alaphoz, amely évi 100 milliárd dollárral támogatná a fejlődő államok klímavédelmi törekvéseit. Hillary Clinton nem részletezte, hogy az USA mekkora összeggel kíván hozzájárulni a javasolt alaphoz, mint ahogy arról sem mondott semmi konkrétumot, hogy a 2010 és 2012 közötti időszakra vonatkozó, fejlődőknek nyújtandó gyorstámogatásba mennyit adnának bele.

Ez utóbbihoz Japán három év alatt összesen 15 milliárd dollárral járulna hozzá - jelentették be a szigetország tárgyalói szerdán késő este. A japán ajánlat igen nagyvonalú: jóval meghaladja mind a korábban valószínűsített 10 milliárdos összeget, mind a Európai Unió által múlt pénteken bejelentett mintegy 10,5 milliárd dolláros ajánlatot. Így összesen már több mint 25 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az alapba, miközben az ENSZ becslése szerint összesen 30-36 milliárd dollárra lenne szükség.

Eközben a konferencia végeredményére vonatkozó nyilatkozatok is valamivel optimistábbak   csütörtök reggelieknél. Jü Csing-taj (Yu Qingtai), Kína klímaváltozási különmegbízottja egy koradélutáni Reuters-interjúban cáfolta azokat a hajnali értesüléseket, melyek szerint országa már nem lát esélyt a megállapodásra, s azt javasolja, "valamiféle rövid politikai nyilatkozattal" záruljon a csúcs. Jü Csing-taj hangsúlyozta: nem adták fel a reményt egy "erős egyezség" elérésére, mely magában foglalja az elmúlt két évben elért összes eredményt. "Koppenhága túl fontos ahhoz, hogy kudarccal végződjön" - húzta alá.