Régóta húzódó kifogása a fejlődő országoknak, hogy a koppenhágai csúcson elnöklő dánok nem veszik kellően figyelembe aggodalmaikat. Erre még jobban ráerősített, hogy a keddről szerdára virradóra kialkudott szöveg helyett - mely formálisan is további “szövegezésen” esik át - szerda reggel egy, a dánok által módosított verziót osztottak szét a delegáltak közt. Ennek nyomán délután egy helyett este tízkor indultak csak újra a tárgyalások.

A reggel kézhez kapott szöveget a HVG forrásai szerint többször vissza kellett utasítani az országok tárgyalóiknak, mire azt visszavonták. Ezután a tárgyaló felek egész nap várták, mikor lesz tárgyalásképes változat és ülhetnek megint asztalhoz.

A klímacsúcsról percről percre

Friss hírek Koppenhágából.

A tárgyalások újraindulása óta azonban Japán bejelentett egy évi ötmilliárd dolláros támogatást a szegény nemzeteknek, melyhez egy sikeres, kötelező érvényű megállapodás létrejöttét szabja feltételül. Ez az összeg hozzáadódik az EU27-ek által korábban bejelentett 7,4 milliárd eurós tételhez, mely a fejlődő államok széndioxid-kibocsátás csökkentési törekvéseinek rövid távú támogatását hivatott segíteni.  A “kötelező érvényű” japán javaslatot Kína, mint szomszédos gazdasági nagyhatalom elutasítja.

Eközben Ausztrália, Franciaország, Japán, Norvégia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a következő három évre 3,5 milliárd dolláros esőerdő-védelmi alapot jelentett be. Az erdőirtások - amelyek a Föld CO2 kibocsátásnak közel ötödéért felelősek - felszámolásának finanszírozása eddig az egyik legmostohábban kezelt téma volt szakértők szerint, vagyis a mostani bejelentés nagy előrelépésnek tekinthető.

Új színfolt a tárgyalások palettáján, az Afrikai Unió a britek és a franciák által is felkarolt javaslata (lásd Gordon Brown szerda délelőtti bejelentését alább). Az etióp miniszterelnök, Meles Zenawi által közzétett szöveg, közvetlen támogatások helyett kreatív pénzügyi mechanizmusok, például pénzügyi tranzakciókra és a kerozinra kivetett adók formájában támogatná a fejlődő országokat. 2015-re évi 50, míg 2020-ra évi száz millió dollárt irányoz elő a dokumentum.

A Meles-javaslat azonnal fel is bőszítette az afrikai országok tárgyalóit, mert abban a támogatásért cserébe az átlaghőmérséklet maximum két fokkal történő emelkedése mellett tesz hitet, miközben a fekete kontinens legtöbb állama azt 1,5 fokban maximálná.

Lord Stern (a brit kormány megrendelésére a klímaváltozás gazdasági hatásait elemző sokat idézett Stern-jelentés szerzője - a szerk.) a BBC-nek nyilatkozva az Afrikai Unió javaslatát erősnek és méltányosnak nevezte. “Egy olyan afrikai vezetőtől származik az előterjesztés, aki tényleg a szívén viseli a fejlődő államok sorsát” - mondta.