Az államfői tisztség megszerzéséért 12 jelölt verseng. Az urnák elé 4,4 millió választópolgár járulhat, köztük mintegy 400 ezer külföldön - például Boszniában - élő, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező horvát. Az első hivatalos részeredmények éjfél körül várhatóak. A szavazás megkezdése után négy órával a választásra jogosultak közel 11 százaléka járult az urnák elé, öt százalékkal kevesebb, mint öt évvel ezelőtt.

A voksolást megelőző közvélemény-kutatások az ellenzéki szociáldemokraták jelöltjét, Ivo Josipovic 52 éves jogászprofesszort, zeneszerzőt mutatták a legesélyesebbnek, bár valószínűleg nem arat első fordulós győzelmet. A politikában újoncnak számító, karizma nélküli professzor legnagyobb riválisa Zágráb populizmussal vádolt, befolyásos polgármestere, Milan Bandic - akit nemrég zártak ki a Horvátországi Szociáldemokrata Pártból (SDP) -, illetve Nadan Vidosevic dúsgazdag üzletember, a kormányzó konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egykori tagja.

A felmérésekből ítélve az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részvételével 2010. január 10-én.

Közvélemény-kutatások szerint a HDZ jelöltjének, Andrija Hebrang volt egészségügyi miniszternek nincs esélye arra, hogy bekerüljön a második fordulóba. Elemzők szerint a jelölt népszerűtlensége tükrözi az általános elégedetlenséget a kormánypárt teljesítményével, a magas - novemberben 16,1 százalékos - munkanélküliséggel és az alacsony életszínvonallal.

Az amúgy színtelen választási kampány középpontjában a súlyos recesszió sújtotta horvát gazdaság talpra állítása és a korrupció elleni küzdelem szerepelt, ez utóbbit Brüsszel kulcsfontosságú feltételül szabta ahhoz, hogy Horvátország jövőre - mint szeretné - lezárhassa csatlakozási tárgyalásait és 2011-2012 körül tagja lehessen az uniónak. A Jadranka Kosor vezette horvát kormány fokozta is korrupcióellenes erőfeszítéseit, jelenleg több állami vállalat magas rangú vezetője ellen vizsgálat folyik.

Stjepan Mesic távozó államfő 2000 óta vezeti az 1991-ben függetlenné vált egykori jugoszláv tagköztársaságot, amely idén áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. A horvát alkotmány értelmében az elnök legfeljebb kétszer választható meg, öt-öt éves mandátumra. Horvátországban a kormány és a parlament a fő döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába, és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír.