Hat albán nemzetiségű vádlott és a szerb áldozatok egy részének nevét tartalmazza az a titkos iratcsomag, amelyet a napokban a tavaly függetlenné vált egykori dél-szerbiai tartományban tevékenykedő ENSZ-kormányzat (UNMIK) képviselői adtak át a belgrádi hatóságoknak – állítja a Politika című belgrádi napilap. Az újság úgy tudja, a dokumentumok végre foglalkoznak azokkal a vádakkal, melyek szerint 1999-ben, amikor súlyossá váltak a szerbek és a szakadár koszovói albánok közötti harcok, majd a NATO megindította a Szerbia elleni légi háborút, a szeparatistákkal együttműködő albán maffia mintegy háromszáz szerb polgári személyt, illetve katonát rabolt el. Többségük az albániai Burrel városka egyik házában végezte. Itt feldarabolták őket, és használható szerveiket eladták az illegális szervkereskedő csoportoknak.

A szervkivételre kiszemelt foglyokat a többieknél jobban táplálták, nem verték, és az orvosok rendszeresen vizsgálták őket – állította a Human Right Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet újságírókra hivatkozó jelentése. Az áldozatok, akiknek az első műtéttel csak az egyik veséjét távolították el, állítólag könyörögtek, hogy azonnal öljék meg őket, mert sejtették, milyen sors vár rájuk. Az észak-albániai Burrelben kioperált szerveket a tiranai repülőtérről főként Törökország felé szállították tovább.

Az állítólagos emberi vágóhíddal kapcsolatos hírek igencsak furcsa módon kerültek napvilágra. A bűncselekményekről Carla Del Ponte, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) főügyésze beszélt először Vadászat című, tavaly megjelent könyvében, amelyet azonban csak az után jelentetett meg, hogy tavaly januárban átadta tisztét Serge Brammertznek. Az NT eddig annak ellenére nem foglalkozott behatóan a volt főügyész mondataival, hogy Del Ponte azt állította, a burreli házban talált vérnyomok, vegyszerek és fecskendők, valamint a szervkereskedelemben részt vett „kishalak” vallomásai is arra utalnak, az épületben szörnyű dolgok történhettek.

A szerbek és a szerbekkel együttműködő albánok nem csak Burrelben szenvedtek. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a tartomány függetlenségéért harcoló Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) koszovói és albániai városokban polgári személyek százait tartotta fogva és kínozta meg. Az áldozatokat a NATO-támadás megindítása után fogdosták össze, s aki közülük túlélte a megpróbáltatásokat, csak pár hónappal később engedték el.

A koszovóiak – köztük Hashim Thaqi jelenlegi és Ramush Haradinaj volt miniszterelnök, akik a szerbek szerint a koszovói szakadárok egykori katonai parancsnokaiként részt vettek a szervkereskedelemben – rágalomnak és Del Ponte képzelgésének nevezték az állításokat. Az állítólagos fogolytáborokról Haradinajék azt mondták, a harcok idején többen „visszaéltek” az UCK egyenruhájával, s ilyenek hoztak létre néhány lágert. Egyébként a szerbek sincsenek mind meggyőződve a szervkereskedelemmel kapcsolatos vádak igazságáról. Natasa Kandics ismert belgrádi jogvédő – aki korábban sokszor találkozott Del Pontéval – többször is úgy nyilatkozott, szerinte az egykori főügyész mendemondákra alapozta könyvének szervkereskedelemmel foglalkozó részét. Arra viszont senki sem tud kielégítő választ adni, hova lett a harci cselekmények idején valóban eltűnt több mint háromszáz szerb polgár.

Szerbia, illetve a HRW eddig hiába kérte Koszovó, illetve Albánia együttműködését. Pristina feleletre sem méltatta a kéréseket, míg Tiranából az a válasz érkezett, hogy a helyi hatóságok kivizsgálták a vádakat, ám semmiféle bizonyítékot sem találtak. Az albánok egyelőre abba se egyeztek bele, hogy szerb vagy független szakértők megvizsgálják a burreli temetőt, ahol állítólag a szétszabdalt szerbek maradványai találhatóak. Az is igaz, hogy a most vádlotti névsort összeállító UNMIK korábban egyszer már megvizsgálta az ügyet, és nem talált bizonyítékokat. A hivatalos vizsgálat megindítását az Európai Uniót képviselő rendőri és bírói testület, az Eulex rendelheti el, és a szerbek úgy tudják, hamarosan döntés várható az ügyben. Az Eulex eddig nem nyilatkozott, csak annyit tudni, hogy Yves de Kermabon, a testület vezetője márciusban Belgrádban járt, és tanácskozásain szóba került az állítólagos szervkereskedelem ügye.

NÉMETH ANDRÁS