HVG: Sokak szerint Joe Biden amerikai alelnök részben azért utazott Tbiliszibe, hogy rávegye a megrendült helyzetű Mihail Szaakasvili grúz államfőt a távozásra. Menni fog Szaakasvili?

A. G.: A belpolitikában átmeneti nyugalomra számítok. Az ellenzék úgy döntött ugyanis, hogy nyárra felfüggeszti a tiltakozásokat. Közben beindulnak majd a tárgyalások, és szerintem Szaakasvili megegyezik az ellenzéki erőkkel az alkotmányreformról és a köztévéről szóló törvény ügyében. Én egyébként nem hallottam, hogy Biden megpróbálta volna távozásra bírni Szaakasvilit, és semmilyen jelét nem látom, hogy ő lemondásra készülne.

HVG: Hogy alakul a helyzet Oroszországgal, lesz-e újabb háború?

A. G.: Nem hiszem, hogy Grúzia még egyszer belesétálna az oroszok által állított csapdába. Moszkva sem érdekelt az ellenségeskedések kiújulásában, viszont a feszültség fenntartásával gyengíteni akarja Szaakasvili helyzetét. Ugyanakkor úgy vélem, belátható időn belül nincs esélyünk Abházia és Dél-Oszétia visszaszerzésére, illetve a tavalyi háborúban elvesztett területeink visszafoglalására.

HVG: Mi lesz a NATO-tagsággal?

A. G.: Nem várok gyors változást. Bár készen állunk a tagságra – több államot is kevésbé felkészülten vettek be a szövetségbe –, és az amerikaiak sem mondtak le a NATO bővítéséről, a nemzetközi helyzet jelenleg egyáltalán nem teszi lehetővé a csatlakozást. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a körülmények gyorsan megváltoznak. Nem tudni például, hogy a NATO meddig veszi még figyelembe a felvételünket ellenző Moszkva érzékenységét.