Orbán Ráhel vágyott rá, közpénzből megcsinálják: NER-szálakkal, állami támogatással jön az immerzív színház
Legalább 2,5 milliárdos állami támogatással hoznak létre turisztikai attrakciónak szánt látványszínházat a Millenárison.
A hazai szakpolitikusok még ez év elején is azt remélték, hogy a 2011-es magyar elnökség nagy dobása Budapesti stratégia néven az EU új, tíz évre szóló versenyképesség-fejlesztő terve lesz, hasonlóan ahhoz, ahogy 2000-ben a portugál fővárosról nevezték el az akkor hasonló céllal életre hívott stratégiát. Az utóbbi, meglehetősen kétséges eredményeket produkáló dokumentum hatálya jövőre lejár, csakhogy a válság felgyorsította a teendőket, és az Európai Bizottság már ki is dolgozta a lisszaboni stratégia utódjának alapelveit. Ezeket jövő tavasszal a spanyol elnökség alatt hagyják jóvá a kormányfők, ám magyar diplomaták nem csekély örömére a csilli-villi Madridi stratégia helyett a válságos időkhöz illő, spártai EU 2020 címet viseli majd. A Bem rakparton most abban bíznak, hogy mivel az EU 2020 csak bizonyos gazdaságpolitikai kereteket fektet le, az igazán fontos dolgok rá egy évre, valóban a magyar elnökség alatt, Budapesti akcióprogram néven kerülhetnek majd be az annalesekbe.
A szocialista és fideszes pártpolitikusok szíve csücske azonban „az EU Duna-régióra vonatkozó stratégiája”; Hegyi Gyula volt MSZP-s EP-képviselő személyében már létezik is a „nagykövete”. Az osztrák–magyar–román kezdeményezésű elképzelés szerint az Európai Bizottságnak 2010 végére ki kellene dolgoznia a Duna közlekedési, gazdasági és környezetvédelmi szempontokat ötvöző fejlesztési tervét, amelyet a magyar elnökség idején hagynának jóvá az uniós kormányfők. A pénzesőben reménykedőket lehűtheti, hogy a spanyolok megkérték az árát a Duna-stratégiának, amennyiben a csoportos elnökségi program egy szuszra beiktatja az EU periferiális régióinak fejlesztését szolgáló programot is. E régiókon a Franciaországhoz, Spanyolországhoz és Portugáliához tartozó olyan, Európán kívüli területek értendők, mint Francia Guyana, Guadeloupe, az Azori- és a Kanári- szigetek.
Szakértők attól tartanak, hogy a Duna-stratégia konfliktusok özönét gerjesztheti, nemcsak az ipari és a környezetvédő lobbik harcára kell számítani, hanem nemzetköziekre is. Várható, hogy míg például Szlovákia a folyó energetikai és hajózási hasznosítását erőlteti majd, a kormányra készülő Fidesz kulturális sokszínűség címen a határon túli kisebbségek védelmének ügyét.
