Markó az egyeztetések után azt mondta: a hat vagy hét tisztség számbelileg arányos a koalíciós partnerek parlamenti súlyával. Elmondta, a szám még nem végleges, mert nem alakult ki annyira a kormánystruktúra, hogy biztosan lehessen tudni, hány államtitkár lesz a 15 tárcával rendelkező kormányban.
A bukaresti Új Magyar Szó értesülései szerint egyelőre abban sikerült megegyezni, hogy az RMDSZ az oktatási, a regionális fejlesztési, a mezőgazdasági, illetve a gazdasági tárcánál kapjon egy-egy államtitkári tisztséget, emellett Markó Attila kisebbségügyi államtitkár is megőrizheti beosztását. A további két vagy három minisztériumi poszt a jövő hét elején tartandó újabb koalíciós egyeztetésen dől majd el.
Kelemen Hunor ügyvezető elnök szerint bármelyik tárca államtitkári tisztsége szóba kerülhet még azok közül, amelynek vezetését nem az RMDSZ kapta meg. Az erdélyi Krónika a koalíciós megbeszélésről kiszivárgott hírügynökségi információkra hivatkozva ugyanakkor tudni véli: a nagyobbik kormánypárt ellenzi, hogy magyar államtitkárok kerüljenek például a pénzügyi és a közlekedési tárcához.
Ez utóbbi lap pénteki kommentárjában az RMDSZ által kialkudott prefektusi (a kormány megyei szintű képviselője) és alprefektusi tisztségekkel kapcsolatban azt írja: ha a puszta számokat tekintjük, jogos a megállapítás, amely szerint az RMDSZ rekordmennyiségű vezetői tisztséget alkudott ki, hiszen öt prefektusi és tíz alprefektusi tisztség tényleg jól hangzik. Hargita és Kovászna megyén kívül ugyanakkor a másik három, jelentős magyar közösséggel rendelkező megyében – Marosban, Biharban és Szatmárban – nem sikerült megszerezni a kormánybiztosi tisztséget, itt csupán alprefektusok lesznek - írta a Krónika. Megállapítja ugyanakkor: az RMDSZ érdekérvényesítésének határait is jelzi, hogy a Székelyföldön kívül magyar szempontból jelentős megyéket nem tudott megszerezni.
"Érdemes elgondolkodni azon is, mekkora haszna lehet a romániai magyar közösségnek az RMDSZ-es prefektusokból. A korábbi esetek azt jelzik, elég kevés" - írja a kommentátor, emlékeztetve: amikor az egyik legmagyarabb megye, Kovászna élén RMDSZ-es prefektus állt, a kormánybiztosi intézmény ugyanúgy megtámadta az autonómia-népszavazásról szóló önkormányzati határozatokat, mint a román prefektus által irányított megyékben. A prefektúra működését ugyanis az apparátus biztosítja, így aztán hiába állt magyar ember a hivatal élén, a prefektúra hivatalnokai úgyis azon nemzetállami törvények szellemében cselekedtek, amelyek alól amúgy a prefektus sem bújhat ki - állapítja meg a Krónika.
