Irán hamarosan bejelenti a dúsított urán termelésének kezdő időpontját

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vasárnap úgy fogalmazott, hogy még az 1979-es iszlám forradalom évfordulójának előestéjén "jó hírt fognak közölni" a 20 százalékosra dúsított urán előállítását illetően. Iránban a február 1. és 11. közötti időszakról a "hajnal tíz napjaként" emlékeznek meg, február 11. a forradalom győzelmének ünnepe. Hosszú franciaországi emigráció után a forradalom vezetője, Khomeini ajatollah 1979. február 1-jén tért vissza Teheránba, s a kormányhoz hű katonai alakulatok, valamint a Khomeinit támogató katonai egységek és a forradalmi tömegek közötti harcok február 11-én az utóbbiak győzelmével értek véget.

Évek óta az urándúsítás képezi a viszály forrását Irán és a Nyugat között. A nyugati országok attól tartanak, hogy Teherán békés célú atomprogramot emlegetve valójában nukleáris fegyver előállítására törekszik. Irán mindig cáfolta, hogy ez lenne a terve.

Irán azzal fenyegetőzött, hogy megkezdi a 20 százalékos dúsítottságú uránium előállítását, ha a Nyugat nem hajlandó január végéig elfogadni azt a javaslatot, miszerint kezdjék meg fokozatosan és kis mennyiségekben kicserélni az Irán által 3,5 százalékosra dúsított uránt a külföldön előállított magas fokon dúsított uránra.

Irán hivatalosan január 20-án értesítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) arról, hogy elutasítja a NAÜ által felkínált uráncsere-ajánlat kulcsfontosságú elemeit. Az elutasítás összhangban áll azzal, hogy az iszlám köztársaság már két hónapja a terv módosítását szorgalmazta.

A Mohamed el-Baradei akkori NAÜ-főigazgató által tavaly októberben kidolgozott terv értelmében Irán átadta volna alacsony fokon dúsított uránkészlete 70 százalékát, amelyet külföldön tovább dúsítottak volna, és fűtőelemeket készítettek volna belőle kutatóreaktorhoz. Teherán az uránkészlet átadása után egy évvel kapta volna meg a kazettákat. Ily módon olyan szint alá csökkent volna az iráni uránkészlet, amelyből az iszlám köztársaság már nem állíthatott volna elő nukleáris robbanófejhez szükséges, magas fokon dúsított uránt elegendő mennyiségben.

Az elutasító válasz után a Biztonsági Tanács öt állandó tagját és Németországot tömörítő csoport tanácskozásokat kezdett arról, hogy szigorítsák-e az Iránt sújtó ENSZ-szankciókat, ám nem hoztak semmilyen döntést, mert Kína ellenzi újabb büntetőintézkedések meghozatalát.