Zsidók imámjának nevezték a burka betiltását támogató szónokot

A France 2 közszolgálati televízió keddi híradójában szemtanúk elmondták: egy nyolcvan fős kommandó jelent meg az esti szertartáson. A mintegy kétszáz imádkozó között zavart keltve magukhoz ragadták a mikrofont, és megfenyegették az imámot, "hitetlennek", "Sarkozy és a zsidók imámjának" nevezve. Hassen Chalghoumi múlt pénteken a Le Parisien című napilapban úgy vélte, hogy a burka a "nők számára börtön", valamint "az iszlamista térítők és a szexista dominancia egyik eszköze".

Keddi jelentésében a burka betiltását javasolta a közintézményekben és a tömegközlekedésben a kérdéskörrel megbízott francia parlamenti bizottság. A Franciaországban élő 5-6 millió muzulmán közül a belügyminisztérium adatai szerint mintegy kétezer nő takarja el arcát vallási okokból. A kérdésről azután robbant ki vita, hogy tavaly nyáron egy kommunista képviselő a muzulmán fejkendő iskolai viselését szabályozó 2004-es törvény újragondolásaként a betiltásra tett javaslatot, amelyet Nicolas Sarkozy államfő is támogatott.

Kétszáz szakértő meghallgatása után a bizottság azt javasolja a parlamentnek, hogy határozatban jelentse ki: "egész Franciaország nemet mond a teljes testet takaró lepelre, és annak betiltását kezdeményezi a köztársaság területén". 

Mivel a tiltás módjáról nem sikerült egyetértésre jutniuk a képviselőknek, a bizottság 18 pontos javaslatában egy büntetőjogi következményekkel nem járó ünnepélyes nyilatkozatra kéri a parlamentet, illetve egy olyan intézkedés elfogadására, amely az arc eltakarását tiltaná a közintézményekben (hivatalokban, önkormányzatokon, kórházakban, iskolákban), illetve a tömegközlekedési járműveken. Ellenkező esetben nem jogi következmény, hanem az igényelt szolgáltatás megtagadása lenne kívánatos a bizottság szerint. Emellett a képviselők a tartózkodási engedély és a menekültstátus megadását is szigorítanák; radikális vallásgyakorlat esetén mindkettő megtagadható lenne a külföldi kérelmezőktől.

A bizottság a köztársasági értékekkel szembenálló és a nők méltóságát fenyegető, elfogadhatatlannak gyakorlatnak tartja a burka és a nikáb viselését, amelynek határozott elítélésre kérte a parlamentet, de politikai konszenzus hiányában végül nem tett javaslatot "általános és átfogó" betiltásra. 

André Gerin, a bizottság kommunista elnöke szerint a vitát az okozta a képviselők között, hogy be lehet-e tiltani minden közterületen, azaz az utcán is, a burka viselését. Emellett többek szerint a teljes tiltás alkotmányellenes és betarthatatlan lenne, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét vonhatná maga után. A szabályozás módjáról sem a baloldal, sem a jobboldal nem tudott egységes álláspontot kialakítani, de a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) többsége a bizottság kommunista elnökéhez és az államfőhöz hasonlóan támogatja a burka betiltását.

A Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) a burka viselése ellen foglalt állást. Álláspontja szerint a burka nem vallási előírás, és csak egy kisebbséget érint. Ugyanakkor a szervezet is jelezte, hogy a tiltás alkotmányos akadályokba ütközne.