Négy elítéltet agyonvertek fegyőreik az uráli Cseljabinszk melletti Kopejszk börtönében, aztán felettesük utasítására megpróbálták eltüntetni a nyomokat. Egymásnak is sérüléseket okoztak, egyenruhájukat megtépték, hogy azt a látszatot keltsék, mintha a fegyencek támadtak volna rájuk. Az igazság azonban kiderült, és egy minap közzétett hír szerint a másfél évvel ezelőtti eset 18 vádlottja már készül a perére. Az ügy kapcsán ismét napirendre került az oroszországi fegyintézetek alapos reformjának kérdése.

Csak tavaly több mint hatezer vizsgálatot indítottak a fogva tartás körülményeivel összefüggő jogsértések miatt – jelentette be Jurij Csajka főügyész, miután az óév utolsó napjaiban Alekszandr Konovalov igazságügy-miniszter társaságában Dmitrij Medvegyev elnökkel találkozott. Az államfő előzőleg a három fő orosz tévécsatornának adott interjújában a büntetés-végrehajtás (bv) hatékonyabbá tételét sürgette, kifogásolva például az olyan eseteket, amikor gyanúsítottak hónapokat, sőt éveket töltenek indokolatlanul vizsgálati fogságban. „Még a bírósági tárgyalás előtt letöltik büntetésüket, és az ítélet csak a rács mögött lehúzott idő legalizálását szolgálja” – jellemezte a rendszer egyik hibáját Pavel Krasenyinnyikov parlamenti képviselő, az igazságügyi tárca egykori vezetője.

Álláspontját Konovalov és Csajka adatai is alátámasztják. Ezek szerint az előzetesben ülők harmadát nem súlyos bűncselekmény miatt tartóztatták le, és már a tárgyalóteremben szabadlábra helyezik őket. Hasonló számokat idézett az Eho Moszkvi hírrádióban az országos bv-parancsnok, Alekszandr Rejmer, de ő arról is beszámolt, hogy tavaly december elsejéig 386 vádlott még a tárgyalás előtt, a vizsgálati fogság idején meghalt.

Köztük volt Szergej Magnyitszkij is, akit az év személyiségei között az év áldozatává választott a Vedomosztyi moszkvai üzleti napilap. A 37 éves jogász a Hermitage Capital Management brit befektetési alapnak dolgozott, és vizsgálódásai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrség, valamint az adóhivatal embereinek közreműködésével támadás indult az általa képviselt társaság ellen. Házkutatás során a hatósági emberek bizalmas iratokat, adatokat szereztek meg, ezek segítségével az alap három vállalkozását egy stróman nevére íratták, majd több mint 5 milliárd rubel adót visszaigényeltek, amivel kárt okoztak az orosz államnak. Magnyitszkij e gyanújának nyilvánosan is hangot adott, amivel – barátai és ismerősei szerint – kihívta maga ellen a sorsot. Míg kollégái sorra elhagyták az országot, ő maradt, és végül adócsalás gyanújával őrizetbe vették. Állítása szerint hamis vallomásra akarták kényszeríteni, ezért egyre rosszabb körülmények között tartották fogva. A Hermitage Capital Management munkatársai szerint a börtönben töltött 358 nap alatt a jogász és ügyvédei több mint 450 beadványt és panaszt nyújtottak be, ám többségüket elutasították vagy válasz nélkül hagyták.

Pedig belőlük, valamint a Magnyitszkij naplója és levelei alapján készült sajtójelentésekből kiderül, hogy a két legismertebb moszkvai börtönben, a Matrosszkaja Tyisinában és a Butirkában töltött vizsgálati fogság alatt a férfi ült olyan zárkában, amelyet bokáig borított a szennyvíz, ahol nemcsak üveg, hanem még keret sem volt az ablak helyén, és megesett, hogy négy ágyra nyolc őrizetes jutott, így csak felváltva tudtak aludni. Magnyitszkij sokszor nem jutott meleg ételhez, tisztálkodási lehetőséghez, nem találkozhatott a családjával, és gyakorlatilag megtagadták tőle az orvosi ellátást, pedig egyre súlyosbodtak hasnyálmirigy- és epepanaszai. Csaknem egy évvel a letartóztatása után, tavaly november 16-án bekövetkezett halálát a hivatalos jelentés szerint szívelégtelenség okozta.

A nagy hazai és nemzetközi visszhangot kiváltott ügy közvetlen és közvetett következményeként felmentették a büntetés-végrehajtás csaknem húsz vezető tisztségviselőjét, valamint a moszkvai adórendőrség parancsnokát. A jelek szerint lendületet kapott a börtönreform is, amely elvben több mint tíz éve azzal vette kezdetét, hogy a fegyintézetek a belügytől az igazságügyi tárca felügyelete alá kerültek, és töröltek egy sor, még az 1930-as évekből származó rendeletet.

Medvegyev utasítása értelmében az új reformterveknek január második felében kell törvényjavaslattá formálódniuk. Az elképzelések szerint módosítanák a vizsgálati fogság szabályait is, kiterjesztenék az óvadék lehetőségét, bírósági ítélet előtt pedig csak súlyos bűncselekmény vádjával lehetne bárkit rács mögé dugni. Az első ilyen törvényt, éppen a Magnyitszkij-ügy hatására, már december végén meghozta a parlament. E szerint az adócsalásért büntetőeljárás alá vont gyanúsítottakat – ha nem bujkálnak a hatóságok elől – nem szabad vizsgálati fogságba helyezni, és ezt a szabályt a jövőben más gazdasági bűncselekményekre is ki akarják terjeszteni.

A fő változás azonban a büntetés-végrehajtás szerkezetében készül. Tágabb lehetőséget teremtenének az adminisztratív és alternatív büntetések kiszabására. A múlt vasárnaptól alapbüntetésként is bevezették a házi őrizetet, az arra ítéltek mozgását felügyelő elektronikus „karkötők” használatát azonban még csak tervezik, mint ahogyan azt is, hogy megszüntetik a büntetőtáborok jelenlegi rendszerét, amely – mint Konovalov mondta – még a sztálini gulagokból nőtt ki. Az enyhébb bűntettek elkövetői így fogházakban, a nehézfiúk pedig általános, szigorított és fegyház fokozatú börtönökben töltenék le szabadságvesztésüket. Az egyik cél az ugyanis, hogy ne amolyan „bűnözői egyetemek” legyenek a fegyintézetek, ahol az orosz legfelsőbb bíróság volt alelnöke, Vlagyimir Radcsenko szerint 1992 és 2007 között 15 millió ember fordult meg, azaz egytizednyi orosz lakosnak megfelelő tömeg. Ma is 900 ezren ülnek, 600 ezren pedig a szabadságvesztésnél enyhébb, például közmunkára kötelező büntetésüket töltik.

POÓR CSABA / MOSZKVA