A kormányfő egyik tanácsadója szerint a Szövetség a Jogállamért valószínűleg megszerezte a szavazatok egyharmadát, de önállóan, más pártok támogatása nélkül nem tud majd kormányt alakítani. A kilenc síita tartományból háromban Allávi pártja lehet a második, hat tartományban viszont valószínűleg megelőzi a síita konzervatív Iraki Nemzeti Szövetség, amely az Iraki Iszlám Legfelsőbb Tanács (ISCI) és Muktada asz-Szadr síita radikális hitszónok híveinek tömörülése.
A becslések szerint a négy szunnita terület közül Dijála tartományban a Szövetség a Jogállamért lehet a második, a többi három régióban viszont messze lemarad a kormányfő pártja. A kilenc síita tartományban 119, a szunnita többségű területeken pedig 70 mandátumhoz lehet jutni. A vitatott hovatartozású északi Kirkukban várhatóan a Kurd Szövetség végez az élen, második helyen az Iraki Blokk, harmadikként pedig a Szövetség a Jogállamért futhat be.
A választások győztesét illetően a bagdadi eredmények fognak dönteni: a főváros választókerületeiben összesen 68 mandátum sorsa dől el. Elemzők szerint Máliki és pártja kaphatta a legtöbb szavazatot, de a jelenlegi kormányfőnek nehéz lenne megszereznie a parlamenti többséget posztja megtartásához.
A választási bizottság csütörtökön közöl először részeredményeket, a végleges adatokat március 18-án lehet megtudni, a hivatalos eredményt pedig csak a hónap végén, a beérkezett panaszok kivizsgálása után hirdetik ki. Országos szinten a részvételi arány 62,4 százalékos volt - közölte hétfőn a választási bizottság. Ez jóval alacsonyabb, mint 2005-ban, a Szaddám Huszein megdöntése utáni első parlamenti választáson. Akkor a jogosultak 76 százaléka adta le a voksát.
Míg a szunniták 2005-ben bojkottálták a választásokat, ezúttal nagyobb arányban mentek el szavazni, mint a síita tartományokban élő választók. Dijála és Szaláheddín tartományban 70 százalékos volt a részvételi arány, el-Anbár tartományban 61 százalék, Ninivében pedig 67 százalék. A síita körzetekben átlagosan 55 százalék körüli volt a részvétel. Kirkuk tartományban a választók 70 százaléka voksolt, a kurd régiókban pedig még ennél is magasabb volt az arány. "Az a tény, hogy a szunniták a fenyegetések és az erőszakcselekmények ellenére is részt vettek a választásokon, fontos lépést jelent az al-Kaida legyőzése felé" - jelentette ki Hamid Fadel, a bagdadi egyetem politológia-professzora.
