Könnygázfelhő a görög kormány megszorító csomagja elleni tüntetésen. Fellélegezhetnek

AP

A tavaszi brüsszeli EU-csúcson összehívott rendkívüli eurócsoport-tanácsülésen egyhangúlag megszavazták a Görögországot a pénzügyi válságból kimentő összesen 22 milliárd eurós készenléti pénzügyi csomagot. A görög gazdaság és különösen a görög kötvények azután váltak sorozatos pénzügyi spekulációk elszenvedőivé, hogy az év elején kiderült az athéni kormány éveken át meghamisította statisztikáit és valótlan adatokat közölt Brüsszellel.

Az Európai Uniónak a görög válság azért okozott több hónapja különösen komoly fejtörést, mert az eurózóna tagjaként esetükben sokkal korlátozottabban jöhetett szóba nemzetközi pénzügyi segítség.

Az uniós segítség azután ölthetett formát, hogy a korábban a német belpolitikai helyzet szorítása miatt hol támogató, hol elutasító Angela Merkel kancellár kétoldalú megállapodásra jutott Nicolas Sarkozy francia elnökkel. A két európai óriásgazdaság az eurózóna stabilitásának megőrzése mellett azért is mutatott végül hajlandóságot a segítségre, mert a francia és a német pénzintézeteknek jelentős részesedésük van a görög befektetésekben és bankokban.

A 22 milliárdos hitelcsomagot a megállapodás értelmében akkor hívhatja le Athén, ha a piaci alapon már nem képes elfogadható feltételek mellett hitelhez jutni. A pénz kétharmadát a 16 eurózóna tagország dobja bele a kalapba, míg a maradékot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adhatja hozzá. A eurózóna és az IMF közös hiteléhez szigorú feltételek elfogadása mellett juthat hozzá Görögország, ráadásul a pénz lehívását is egyhangú szavazással kell majd jóváhagyniuk az érintetteknek.

Papandreou görög miniszterelnök a döntést “nagyon kielégítőnek nevezte”. Az Európai Unió Tanácsának állandó elnöke, Herman Van Rompuy szerint a döntés nem csak a görögöknek, de az egész eurózónának nagyon jelentős. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso különösen örömtelinek nevezte a megállapodás elérését hozzátéve, hogy a megfelelő döntés született.

Az elfogadott dokumentumról a brüsszeli sajtó azt hangsúlyozza, hogy nem tartalmaz konkrét számokat. Fontos továbbá, hogy a szöveg szerint a görögök eddig nem kértek formálisan pénzügyi segítséget, vagyis egyelőre nincs szükség a hitel aktiválásáról szóló döntésre.

Van Rompuy csütörtök éjjeli sajtóbejelentésen abbéli reményének adott hangot, hogy a kisegítő csomagot végül nem kell lehívniuk a görögöknek, s puszta elérhetővé tételével megnyugtatja a görög papírok és általában az euró ellen spekuláló pénzpiacokat.

A görög kormány korábban, idén év elején a Bizottság felszólításának eleget téve és azzal szorosan egyeztetve jelentős kiadáscsökkentést jelentett be az állami szektorban és befagyasztotta a béreket, közben erősen csökkentette a nyugdíjakat és egyebek mellett növelte az üzemagyag adóját.

Az elfogadott szabályok értelmében a lehívható görög hitel az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság közös értékelésének megfelelően lesz hozzáférhető. Ráadásul mivel kétséges, hogy a görögök vissza tudják-e fizetni a hitelt, hat százalékos kamatot kell rá fizetniük, ami a Görögország által fizetettnek a duplája.

Az Európai Bizottság által március elején felvetett az IMF mintájára létrehozandó Európai Valutalap (EMF) felállítására is reagálva Merkel úgy nyilatkozott, hogy az uniós alapszerződés újabb módosításával megelőzhetővé kell tenni a jövőben a hasonló költségvetési válságokat. Ennek legjobb módja pedig szerinte a szankcionálás lehetővé tétele.

A görög válság megoldásának kérdése nem szerepelt a tavaszi EU-csúcs hivatalos napirendjén. Valójában azonban szinte teljesen elvitte a reflektorfényt a hivatalosan napirenden lévő 2020-as versenyképességi tervekről és az EU Koppenhága utáni klíma stratégiájának megtárgyalásáról.