Obama és Medvegyev aláírják a szerződést Prágában

MTI / AP

"Az új START-szerződés fontos előrelépés a nukleáris leszerelés útján" - jelentette ki a dokumentum aláírása után elmondott rövid beszédében Obama. Hozzátette: "A stratégiai és a taktikai fegyverzet csökkentéséről szóló tárgyalásainkat folytatni fogjuk". Medvegyev "történelmi eseménynek" minősítette az aláírást. Leszögezte: "értelmes kompromisszumról van szó", s a szerződés megvalósításával "biztonságosabb lesz a világ".

Obama kijelentette, hogy az amerikai törvényhozásban sürgetni fogja a szerződés mihamarabbi jóváhagyását. Medvegyev szerint be kell biztosítani, hogy a ratifikációra az amerikai és az orosz parlamentben "párhuzamosan" kerüljön sor. "Oroszország biztosan nem fogja hátráltatni a folyamatot" - szögezte le. Mindkét politikus szükségesnek minősítette, hogy az amerikai-orosz nukleáris leszerelési folyamathoz a többi érintett ország is csatlakozzon.

Iránnal kapcsolatban Obama úgy fogalmazott, hogy ha Teherán továbbra sem hajlandó betartani a nemzetközi egyezményeket, akkor a Biztonsági Tanácsnak már most tavasszal hatékony szankciókat kell elfogadnia ellene. "Irán nem reagál a konstruktív javaslatokra, ezért nem zárható ki, hogy a Biztonsági Tanácsnak újra foglalkoznia kell majd az üggyel. Hangsúlyozta: nem zárja ki a szankciókat, de "értelmes szankciókra" van szükség. Medvegyev a szankciókról szólva azt mondta, hogy Moszkva a BT-határozat elfogadásánál két fő szempontot vesz figyelembe: Oroszország nemzeti érdekeit és azt, hogy rábírják Teheránt a jogkövető magatartásra.

Az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a nukleáris leszerelés terén "példát kell mutatniuk", mert az ő kezükben összpontosul a nukleáris fegyverzet több mint 90 százaléka - fejtette ki kérdésre válaszolva Obama. Reményét fejezte ki, hogy a nukleáris fegyvereket birtokló többi ország követni fogja példájukat. "Az nem lenne jó, ha mi az egyik, míg a többiek a másik irányba mozdulnának el" - jegyezte meg Medvegyev.

Obama és Medvegyev megerősítették, hogy a START-III szerződés kapcsán tárgyaltak az amerikai rakétavédelmi rendszerről is. Az orosz elnök szerint ebben a kérdésben "kompromisszumos, mindkét felet kielégítő megfogalmazást" találtak.  Mindkét elnök hangsúlyosan szólt az amerikai-orosz gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről és kiszélesítéséről is.

A szerződést a prágai vár, a Hradzsin XVII. századi Spanyol termében írták alá

MTI / EPA

A cseh királyok, a csehszlovák és a cseh államfők székhelyéül szolgáló prágai Hradzsin Spanyol-termében most aláírt dokumentum a tavaly december 5-én lejárt START-I szerződést váltja fel. Megfigyelők szerint a megállapodás újabb mérföldkövet jelent a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtéséhez vezető úton, és főként fontos lépés a bizalomerősítésben.

A START-III szövege teljes mértékben még nem ismert. Nyilvánosságra került azonban, hogy Washington és Moszkva megállapodtak: a 2002-es Moszkvai Szerződésben rögzített 2200 nukleáris robbanófejet a START-III aláírásától kezdve hét éven belül mindkét ország 1550-re csökenti. A START-III szerződés  további fontos pontja a telepített, illetve nem telepített hordozóeszközök (a szárazföldi interkontinentális rakéták, tengeralattjárók fedélzetén lévő rakéták és a bombázógépek) számának 800-ra történő csökkentése, miközben a telepített hordozóeszközök száma maximum 700 darab lehet.

Az első START szerződést 1991. július 31-én írta alá George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnök Moszkvában. A START-II aláírása 1993. január 3-án szintén Moszkvában George Bush és Borisz Jelcin elnökök nevéhez fűződik. A START-III szerződésről az előkészítő tárgyalások 1999 augusztusában kezdődtek meg.