A magyar köztársasági elnök úgy fogalmazott: Magyarország, ahogy eddig, úgy a továbbiakban is mindent megtesz Horvátország és Szerbia európai uniós csatlakozásának segítéséért. A 2011-es első felében esedékes magyar elnökség idején Horvátország aláírhatja a csatlakozási szerződést az Európai Unióval, és a remények szerint ez idő alatt Szerbia elnyeri a tagjelölti státust. A horvát belépés minél gyorsabb ratifikációs folyamatát kívánja támogatni Magyarország, Szerbiának pedig az "uniós kérdőív" kitöltésében segítene - tette hozzá az államfő.

Meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbia és Horvátország is mindenben eleget tesz a Hágai Nemzetközi Bíróság elvárásainak a háborús bűnösök kiadatását illetően, a hágai főügyész pedig ezt legközelebbi jelentésében méltányolja is. Borisz Tadics szerb államfő azt hangsúlyozta, hogy országa számára nagyon fontos az európai integrációs folyamat, amelyben hasznos egymás politikai támogatása. Szerbia is azt szeretné - emelte ki -, hogy Horvátország minél hamarabb tagja legyen az Európai Uniónak, mert ezt követően Szerbia is elérheti ezt a célját, "kulturális nemzetekként a relativizált európai határok között".

Reményei szerint ugyanakkor akár már a magyar uniós elnökség időszakánál korábban elnyerheti Szerbia a tagjelölti státust. Hozzátette, hogy "a régi ismerős, Orbán Viktor" várható kormányfői kinevezése után a magyar uniós elnökség idején még szorosabbá válhatnak a szerb-magyar kapcsolatok. Ivo Josipovic horvát köztársasági elnök ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a magyar elnökség idején lezárhatják az uniós tárgyalásokat, mint mondta, "ez a legnagyobb projekt, amin dolgozunk". Kifejtette, hogy nagy erőfeszítéseket tesznek az igazságügyi reform megvalósításáért és a hágai bírósággal való együttműködéssel kapcsolatban, azt mondta, "tisztában vagyunk azzal a munkával, ami még ránk vár".

A horvát államfő beszélt arról is, hogy az uniós csatlakozás a régió stabilitása szempontjából is kiemelt kérdés, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró nélkül nem lesz teljes az integráció. Bosznia-Hercegovina stratégiailag is fontos Horvátország számára az ott élő horvát kisebbség miatt, amelynek ma még "problémái vannak az egyenjogúságot illetően" - mondta a horvát államfő.