Az alkotmányreform kidolgozásával megbízott Omurbek Tekebajev közölte: az októberi választások előtt június 27-én népszavazást rendeznek a módosított alaptörvényről. A kormány elfogadta a menetrendet - fűzte hozzá Tekebajev. A politikus szerint a cél az, hogy Kirgizisztán parlamenti köztársaság legyen. Az új alkotmány jelentősen szűkíti az elnöki jogkört, és megakadályozza azt, hogy a hatalom egy személy kezében összpontosuljon, és így önkényuralmi rendszer alakuljon ki. Az államfőnek nem lesznek előjogai, családtagjai nem részesülhetnek az állami javakból. Az államfő saját fizetéséből fog élni - hangoztatta Tekebajev.

Az átmeneti kirgiz kormány korrupcióval és nepotizmussal vádolja a hatalmától megfosztott, Fehéroroszországba menekült Kurmanbek Bakijev elnököt. Azt is felrója neki, hogy a hatalma ellen tüntető tömegbe lövetett április elején. A zavargásokban 85 ember halt meg.

Bakijev azóta sem hajlandó lemondani elnöki posztjáról. A közép-ázsiai volt szovjet köztársaság új vezetői azonban már nem tekintik az ország államfőjének. A megbuktatott elnök maga is erőszakos cselekményekkel kísért népfelkelés révén került az ország élére 2005 márciusában. Sok követője - köztük Roza Otunbajeva, volt külügyminiszter, a jelenlegi átmeneti kormány vezetője - elpártolt tőle, és az ellenzék oldalára állt, mert úgy tartja: Bakijev önkényuralmi rendszert alakított ki. Nyugati diplomaták szerint az új kirgiz vezetésnek rendkívül nehéz feladattal kell megbirkóznia a valós demokrácia megvalósítása felé vezető úton egy olyan országban, amelynek élén eddig diktátorok váltották egymást.