Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Új kompromisszumos javaslattal állt elő a bálnavadászattal kapcsolatos régóta fennálló vitás kérdések megoldására a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC), engedélyezve egyebek között a következő tíz évre a kereskedelmi célú korlátozott vadászatot.
A bizottság szerint - amely több hónapja tárgyalt a vezető államokkal - a mostani intézkedéscsomag kényes egyensúlyt képvisel az engedmények között, és senki sem érezheti magát vesztesnek vagy nyertesnek. A javaslat, amelyet a testület júniusi marokkói tanácskozáson nyújtanak be szavazásra, 10 éves tervet irányoz elő, amely időszak alatt a világ bálnavadászatát az IWC ellenőrzi majd.
A javaslat értelmében Japán antarktiszi vadászati kvótája a következő halászati szezonban 410 egyedre, majd a 2015/2016-os évadtól 205 egyedre csökken. Japán, ahol a bálnahús kedvelt ínyencségnek számít, jelenleg évadonként 765 és 935 közötti bálna levadászásával számol a Déli-sarkvidéken, igaz, a környezetvédők egyre hevesebb akciói miatt a legutóbbi zsákmány 507 egyedre esett vissza.
A kompromisszumos javaslat értelmében a tízéves időszakban engedélyeznék a bálnavadászatot Izland és Norvégia, valamint a japán hajók számára a Csendes-óceánon, de tiltanák minden újabb ország számára, hogy bálnavadászatba kezdjen.
A cetfélék vadászatát és feldolgozását szabályozó IWC 1986-ban elfogadott moratóriuma minden kereskedelmi célú vadászatot tilt, de Norvégia és Izland nem vesz róla tudomást, Japán pedig azzal bújik ki a tilalom alól, hogy kizárólag tudományos kutatások céljából folytat bálnavadászatot.
Az antarktiszi japán bálnavadászat feldühítette a cetek vadászatát határozottan ellenző Ausztráliát, amely kilátásba helyezte, hogy nemzetközi bíróság elé citálja Tokiót, ha nem hagy fel a tevékenységgel a térségben.
Ausztrália április elején már jelezte, hogy nem tudja a támogatni az IWC által kidolgozott átfogó kompromisszumot, a bálnavadászatot szintén ellenző Új-Zéland viszont támogatásáról biztosította a javaslatot. Washington, amely részt vett a kompromisszumos javaslat előmozdításában, eddig nem foglalt állást, tekintettel a júniusi csúcstalálkozón esedékes újabb tárgyalásokra.
Monica Medina, az IWC amerikai biztosa abban látja a problémát, hogy az IWC jelenleg gyakorlatilag nem működik. „Az érvényes moratórium ellenére növekszik a megölt bálnák száma, és már az is eredmény lenne, ha sikerülne megfordítani a tendenciát, és csökkenteni a számukat” – mondta.
Környezetvédők hevesen bírálják a kompromisszumos javaslatot, szerintük ugyanis „jutalmazza” az 1986-os moratórium alól kibújó Izlandot, Japánt és Norvégiát, és várhatóan fellendíti a jelenleg hanyatlóban lévő bálnahús-piacot.
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.