Jogilag már valamennyi résztvevő egyezményben vállalta a Déli Áramlat nevű orosz-olasz gázvezeték építését, működtetését, sőt a franciák tulajdonjogot is szereztek maguknak, mégis elképzelhető, hogy a soha meg nem térülő beruházást az új orosz-ukrán együttműködés feleslegessé teszi.
Felgyorsultak az események a South Stream építésének az előkészülete körül. A Fekete-tenger alatt építendő gázvezeték, amely az orosz partoktól indulva Bulgárián, Szerbián, Magyarországon menne keresztül, s tőlünk Szlovénia illetve Ausztria felé ágazna ketté, immár teljes jogi megalapozottsággal rendelkezik. A múlt héten ugyanis Ausztria is beadta a derekát, s két szerződést is aláírt Moszkvával. Az egyik egy 30 évre szóló kormányközi megállapodás a Déli Áramlat nevű vezetékrendszer ausztriai közös megépítéséről és működtetéséről, (aláírói az orosz és az osztrák energiaügyi miniszterek), a másik a Gazprom és az OMV egyezsége a vezetéképítés kivitelezéséről. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a gázvezeték a magyar-osztrák határról indul (ennek helyét az év végéig jelölik ki, mondták a hvg.hu-nak az osztrák energiamultinál) ) s a baumgarteni gázelosztóig fut. A pontos nyomvonal kijelölése mellett a projekt költségeit is kiszámolják majd, méghozzá 18 hónapon belül. A 25 milliárd eurós összköltségűre becsült vállalkozás 2015-ben lép életbe, évente 63 milliárd köbméter orosz gázt szállít majd.
Amikor az osztrák kancellár tavaly novemberben Moszkvában tárgyalt, Putyin miniszterelnök már akkor sürgette az egyezséget, szerette volna, ha karácsonyig aláírják a szerződéseket. Addigra már Szlovénia is beszállt, s bár szívesen lazította volna függését az orosz szállításoktól, az ukrán gáz bizonytalanságától még jobban tartott. A Déli Áramlat éppen Ukrajna, s az egyéb renitens tranzitországok kikerülésére hivatott, Ljubljana közreműködése, adta Moszkva Bécs tudtára, immár nem teszi nélkülözhetetlenné az osztrákok jelenlétét.
Ausztria hónapokig habozott, elvégre ő a vezetője az Ukrajnát, de az oroszokat is kikerülő, a Déli Áramlatnak csak a harmadába kerülő Nabucco gázvezeték-projektnek. Remélte, hogy az oroszokkal fennálló egyéb nézeteltéréseit – például az immár német tulajdonba került AUA légitársaság oroszországi leszállási jogáról folyó vitát - , is az alku részévé tudja tenni. Ez végül is nem sikerült, de annyit elért Ausztria, hogy az orosz ihletésű gázvezetéküzletekben hatalmas megrendelésekre számíthat a csővezetékgyártó Voest Alpine. Putyin Bécsben, ahová mellesleg a dzsudó EB-re érkezett, alkalmat szakított a Nabucco-program szidalmazására, értelmetlennek és veszélyesnek minősítette a vezetéképítést, mondván, ott még egyetlen gázszállítóval sem kötöttek szerződést. Az eddigi biztosnak ítélt azerbajdzsáni Shah Deniz 2 mező megnyitását ugyanis 2017-re napolták el, Türkmenisztán pedig Kínának ígért szerződésben hatalmas mennyiségű gázt.
Bécsből az orosz miniszterelnök Berlusconihoz repült, akivel megegyeztek, hogy a Déli Áramlat építését 2012 első felében indítják el, pár hónappal később a Nabucco 2011 végére tervezett startjánál. Az eddig 50:50 százalékos tulajdoni megoszlású vállalkozásnál, ebben is egyezségre jutottak a kormányfők, újra osztják a lapokat, a Gazprom is, az Eni is 40-40 százalékra húzódik vissza, 10:10 százalékot átengedve a francia EDF energiavállalatnak. Erről Szentpéterváron júniusban írnak majd alá megállapodást.
A franciákat azért is engedték be a Déli Áramlatba, mert az olaszok lelkesedése az utóbbi hónapokban némileg mérséklődött. Az Eni főnöke, Paolo Scaroni még azzal a javaslattal is előállt, hogy a South Stream és a Nabucco projekteket egybe lehetne gyúrni, akét vezetéket valahol Európában találkoztatni.. Az ötletet a Gazpromnál éppen úgy hárították, mint a bécsi Nabucco-központban.
Az igazság az, hogy az elmúlt két év pénzügyi-gazdasági válsága lejjebb nyomta az európai gázfogyasztást, s a prognózisok is kevesebb gázigényt jeleznek. A görög válság „fényében” még inkább rettentő drágának tűnnek a gázvezetékprojektek. Ráadásul Viktor Janukovics elnökké választásával az ukrán-orosz ellentétek is tompultak, Kijev nem csupán baráti áron kapja ezentúl a gázt az oroszoktól, hanem a viharos ukrán ellenzéki támadások ellenére abban is megegyeztek, hogy az ukrán tranzitvezeték-rendszer korszerűsítésébe is beengedik az oroszokat. Mindazonáltal Putyin az elmúlt napokban többször is hangoztatta, hogy Oroszország nem teheti ki magát a változó ukrán politikai viszonyoknak, egy majdani újabb orosz ellenes fordulatnak, a Déli Áramlat tehát megépül.
Pokol Béla ötletelése után felmerül a kérdés: milyen jogi megoldásokkal lehetne megkötni a választásokon győzelemre esélyes Magyar Péter kezét? De a jövő évi választás előtt kérdés az is: kétharmad nélkül miként bonthatná vissza egy új kormány az Orbántól örökölt autokráciát?
Parázs vita zajlott az EP-ben Magyarországról.
Meglehetősen szabad kezet kapna rendkívüli helyzetekben a miniszter.
