Vereséget szenvedett az Észak-Rajna-Vesztfáliában vasárnap megtartott tartományi választáson a szövetségi kormányt is irányító konzervatív-liberális (CDU-FDP) koalíció. Az első adatok szerint a kereszténydemokrata Jürgen Rüttgers tartományi miniszterelnök vezette koalíció kevesebb szavazatot szerzett (CDU: 34,6 százalék, FDP: 6,7 százalék), mint a tartományi ellenzék legfontosabb pártjai, a szociáldemokraták (SPD) és a zöldek együtt (SPD: 34,5 százalék, Zöldek: 12,1 százalék). 

Mivel egyik párt sem szerzett abszolút többséget, egyelőre nem tudni, milyen kormány alakulhat a tartományban és abban milyen szerep juthat a kereszténydemokratáknak és a liberálisoknak.

Németország legnépesebb, 18 milliós lélekszámú tartományában a választók egyben Angela Merkel tavaly november óta hatalmon lévő kormányáról is véleményt mondtak, az eredmények pedig a szövetségi törvényhozásban is megváltoztatják az erőviszonyokat. A kormánypártok a düsseldorfi vereség után búcsút mondhatnak a berlini törvényhozás felsőházában, a Bundesratban meglévő szavazattöbbségüknek (a 69 szavazatból jelenleg 37 az övék). Ennek híján pedig rendkívül nehézzé válhat a Merkel-kormány beígért reformjainak elfogadása.

Meghiúsuló tervek

A most veszélybe kerülő, a német gazdaság fellendítését célzó reformok közé tartozik a jelentős hiánnyal küszködő egészségbiztosítási rendszer átalakítása, amelyben a vállalkozásbarát liberálisok javaslata szerint az alkalmazottak jelenlegi, 7,9 százalékos havi hozzájárulását egy fejenként 150 eurós, fix összegű hozzájárulás váltaná fel. A javaslatot, igaz, nem túl lelkesen, a koalíciós partner CDU is támogatta.

Hasonló kulcskérdés az adócsökkentés lehetősége, amelyről a koalíciós partnerek éles vitákat folytattak az elmúlt hónapokban – a jelentős hiánnyal küzdő német költségvetés adóbevételeinek csökkenése ellenére a jelenlegi koalícióban ma is látnak esélyt a közterhek valamiféle mérséklésére. Egyes vélemények szerint a nyilvánosság előtt zajló adócsökkentési viták is elbizonytalaníthatták a szavazókat.

A CDU-FDP koalíció ezen kívül azt is célül tűzte ki, hogy a Gerhard Schröder korábbi kancellár által elfogadott tervekkel szemben 2020 utánig hosszabbítja meg a német atomerőművek élettartamát.

A görög csomag ára

Merkel azonban – aki, ahogy a Spiegel fogalmaz, eddig is inkább kiváró, óvatos politikusként volt ismert – kritikusai szerint a fenti döntések meghozatalával meg akarta várni a tartományi választásokat, hogy a vitát keltő kérdések ne befolyásolhassák Rüttgers és koalíciós partnereinek esetleges újraválasztását.

A kancellár szintén halasztgatta a döntést a Görögország pénzügyi megtámogatásában való német részvételről is, taktikája azonban a visszájára sült el – külföldön azzal vádolták, hogy tartományi választás miatt késlelteti a görög krízis megoldását, ezzel is tovább növelve a szükséges segítségnyújtás végső költségét. A berlini alsóház, a Bundestag végül mindössze két nappal a vasárnapi választás előtt fogadta el a Németország részvételéről szóló javaslatot, amely szerint az ország három év alatt összesen 22,4 milliárd eurós kölcsönnel járul hozzá a 110 milliárdos nemzetközi segélycsomaghoz.

A görögök megsegítését ellenzők szerint otthon is szükség lett volna erre a pénzre: a német ipar hagyományos központjának számító, az ország GDP-jének több mint 20 százalékát megtermelő Észak-Rajna-Vesztfáliában például a gazdasági válság a csőd szélére sodort számos önkormányzatot, amelyek többek között az óvodai és egyéb önkormányzati díjak megemelésére, illetve saját működtetésű intézmények – könyvtárak, uszodák, színházak – bezárására kényszerültek a nehéz pénzügyi körülmények miatt.  

Béna kacsává válhat

A görög csomagról szóló döntés nem is jöhetett volna rosszabbkor: a választók többsége korábban sem támogatta a német szerepvállalást, a Bildben a választás előestéjén közölt közvélemény-kutatás szerint pedig a kérdés a voksolók 21 százalékánál hatással volt arra, hogy végül kire, melyik pártra adta le a szavazatát. Az ellenzéki szociáldemokraták mindenesetre taktikus döntést hoztak és tartózkodtak a görög segítségnyújtásról szóló parlamenti szavazásban.

A jövőben Merkel ismét „konszenzusépítő” szerepbe kényszerülhet – írták a választási eredmények közzététele előtt német lapok. Míg a keletnémet származású kancellár kezét az első, 2005-2009 közötti kormányzati ciklusban a szociáldemokrata-konzervatív nagykoalíció alkujai kötötték meg, most a felsőházi többség elvesztése akadályozhatja meg Angela Merkelt a tavalyi újraválasztásakor meghirdetett tervek végrehajtásában. A „béna kacsává” váló Merkel-kormány pozíciója meggyengülhet az eurózóna jövőbeli stabilitásának biztosítására vonatkozó európai erőfeszítésekben is.