Az újság úgy véli: a magyar politikusoknak igazuk van, amikor azt állítják, hogy a kettős állampolgárság önmagában nem probléma, és Európában megszokott dolog. "Az ördög azonban a részletekben rejlik" - jegyzi meg Peter Morvay, a Nemzetállam vagy polgári állam című kommentár szerzője. Szerinte az a tény, hogy a határon túli magyarok formálisan egyéni kérés alapján fogják megkapni a magyar állampolgárságot, nem változtat a lényegen, hogy az, amit az Orbán-kormány tervez, nem más, mint "a magyar állampolgárság tömeges megadása etnikai alapon" és "ez már probléma".

A magyar politikusoknak igazuk van, amikor azt állítják, hogy más államok, még az Európai Unió tagállamai is tömegesen és etnikai alapon adnak állampolgárságot, és ezért "nagyon képmutató lenne", ha éppen ezek az államok bírálnák az Orbán-kormány lépését. Gyakran emlegetett példa Románia, amely csak úgy szórja állampolgárságát a moldovai lakosok között. "Képmutató azonban a magyar politikusok álláspontja is, beleértve a szlovákiai magyar politikusokét is. Vicces, hogy az állampolgárság kérdésében arról az országról vesznek példát, amelynek kisebbségi politikáját, konkrétan az ottani magyarok iránt is, többnyire joggal bírálják" - jegyzi meg a lap.

A szerző kifejti: a határon túl élő saját kisebbségek, illetve a határokon belül élő más kisebbségekhez való viszony logikusan szorosan összefügg, és az érem két oldala. "Románia a határon túli kisebbségieknek ugyanazért ad állampolgárságot, amiért elnyomja az országban élő kisebbségeket: a nemzetállami logikához igazodik, amelyben a nemzet, az etnikai és a vérségi kapcsolat az adott ország állampolgárainak kapcsolata fölé van helyezve" - szögezi le a szerző.

Szerinte mindazok a szlovákiai magyar politikusok, akik szorgalmazzák a határon túli magyarok kettős állampolgárságát, ezzel "lényegében azt követelik, hogy Magyarország a nemzetállami logika szerint működjön". "Ugyanazok az emberek ugyanakkor azt akarják Szlovákiától, hogy modern polgári alapokon nyugvó állam legyen, és a saját területén élő kisebbségekhez éppen a megfordított logika szerint viszonyuljon. A második esetben igazuk van, Szlovákiának éppen így kellene működnie" - jegyzi meg. "Nem puszta képmutatás és mélyen erkölcstelen egyet követelni Szlovákiától, és annak az ellentétét Magyarországtól, aszerint, hogy mikor mi a kedvezőbb számunkra?" - teszi fel a kérdést a szerző.