Irán, Brazília és Törökország külügyminisztere megállapodást írt alá hétfőn Teheránban, Irán gyengén dúsított uránkészletének atomerőművi fűtőanyagra cseréléséről.
A Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök jelenlétében aláírt háromoldalú megállapodás értelmében Teherán beleegyezett abba, hogy Törökországba szállítsa 1200 kilogrammnyi, 3,5 százalékosra dúsított uránkészletét, amelyért cserébe később 120 kilogramm 20 százalékosra dúsított fűtőanyagot kap majd teheráni kutatóreaktorának üzemeltetéséhez - jelentette be az iráni fővárosban Ramin Mehmanparaszt külügyminisztériumi szóvivő.
A felek még a héten tájékoztatják egyezményükről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), amely felügyeli majd a cserét - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a fejleményről a NAÜ tájékoztatja majd az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország alkotta, úgynevezett bécsi csoportot, amely tavaly novemberben hasonló uráncseréről kezdett tárgyalni Iránnal.
Korábban visszautasították az ajánlatot
A csoport akkori ajánlata szerint Iránnak Oroszországba kellett volna szállítania 1200 kilogramm gyengén dúsított uránját - jelenlegi uránkészletének mintegy 70 százalékát -, amiért cserébe Franciaországtól kapott volna magasan dúsított uránt tartalmazó (más célra nem használható) fűtőelemeket a teheráni kutatóreaktornak, amelyet gyógyászati felhasználású izotópok előállítására használnak. Teherán azonban visszautasította ezt az ajánlatot, azt követelve, hogy a cserét egyetlen lépésben, egyidejűleg bonyolítsák le, vagy kisebb adagokban, de Irán saját területén.
A mostani, háromoldalú megállapodással Teherán belement abba, hogy a cserére területén kívül kerüljön sor. "Reméljük, hogy a többi fél elfogadja majd ezt a javaslatot" - mondta Mehmanparaszt. Ha a nagyhatalmak hozzájárulásukat adják, "Irán egy hónapon belül Törökországba szállítja 1200 kilogramm gyengén dúsított uránját" - tette hozzá.
A megállapodás enyhítheti az Irán vitatott nukleáris programja miatt kialakult nemzetközi feszültséget. A nagyhatalmak, amelyek gyanúja szerint Irán valójában atomfegyver létrehozására törekszik nukleáris programja keretében, újabb szankciókkal fenyegetőzve urándúsítási munkálatainak leállítását követelték Teherántól, viszont készek lettek volna hasadóanyagot szállítani kutatóreaktorához.
Törökország és Brazília jelenleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja, és mindkét ország ellenzi, hogy újabb szankciókkal büntessék az urándúsítás felfüggesztését makacsul megtagadó Teheránt. Idén februárban az iráni atomenergia-hivatal bejelentette, hogy natanzi nukleáris központjában hozzálátott uránkészletének saját továbbdúsításához. Az iráni iszlám Köztársaság vezetői ugyanakkor azt hangoztatták, hogy egy nemzetközi üzemanyagcsere-egyezmény létrejötte esetén leállítják ezeket a munkálatokat.
Izrael szerint csak színjáték
Irán "manipulálta" Törökországot és Brazíliát azzal, hogy "úgy tett, mintha beleegyezett volna" dúsítotturán-készletének elcserélésébe - jelentette ki hétfőn egy izraeli tisztségviselő. "Az irániak már korábban is eljátszották, hogy elfogadnak egy uráncsereügyletet, csökkentendő a feszültséget és a szigorúbb nemzetközi szankciók kockázatát, ám a gyakorlatban végül nem történt semmi" - mondta a tisztségviselő a francia hírügynökségnek.
Diplomáciai téren az iráni kezdeményezés "rendkívüli módon bonyolítani fogja" a helyzetet - tette hozzá a névtelenséget kérő forrás. Sokkal nehezebb lesz az Egyesült Államoknak vagy az európaiaknak elutasítaniuk ezt a megállapodást, mert ez már nemcsak Irán ügye - amelyet még könnyebb lenne kezelni -, hanem két feltörekvő hatalom, Brazília és Törökország is érintett benne, és az ehhez a két országhoz fűződő kapcsolatok igen érzékenyek - vélekedett.
Az izraeli közszolgálati rádió "magas rangú tisztviselőkre" hivatkozva szintén azt jelentette, hogy a megállapodás "súlyosbítja az iráni problémát, és megnehezíti a perzsa állam elleni büntetőintézkedések elfogadását, amelyet az Egyesült Államok és több európai ország is szorgalmaz".
EU: biztató lépés, de nem jelent megoldást
Nem oszlatja el a nemzetközi közösség minden aggodalmát az iráni-török-brazil megállapodás a nukleáris fűtőanyagcseréről - közölte az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője. A teheráni bejelentés "a jó irányba tett lépés lehet, ha megerősítik a megállapodás részleteit, de nem oszlatja el az iráni atomvitával kapcsolatos összes aggodalmat" - fogalmazott Catherine Ashton szóvivője Brüsszelben. Biztató lehet, hogy Irán kész elfogadni Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) tavaly októberi javaslatának egy változatát, de még ez sem oldja meg a legfőbb problémát, az iráni atomprogram békés felhasználásának kérdését - szögezte le az európai bizottsági illetékes.
Amennyiben Irán ez utóbbi téren nem működik együtt komolyan a nemzetközi közösséggel, folytatódik a munka az újabb szankciókat is kilátásba helyező ENSZ-határozat elfogadásával - tette hozzá. A szóvivő szerint az EU még mindig várja a megállapodás pontos részleteiről szóló információkat és meg kívánja hallgatni a NAÜ reakcióját is.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
