Akár három hónap alatt

Augusztus 20-án léptetné hatályba, de csak 2011. január 1-jétől alkalmazná a Fidesz-KDNP a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatát. Az indítvány rögzíti, hogy a magyar állampolgárság nemcsak születéssel, hanem leszármazással is megszerezhető. Akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát sem. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhetne. A kérelmet az illetékes anyakönyvvezetőhöz, vagy a magyar konzuli tisztviselőhöz, vagy a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervhez lehet majd benyújtani. Semjén Zsolt a Heti Válasznak korábban azt mondta, hogy a gyorsított eljárás három hónapot vesz majd igénybe az iratok benyújtásától számítva. (MTI)

A romániai magyarság körében a 2004-es népszavazás tematizálta a kettős állampolgárság kérdését, és azóta vált fontossá, elsősorban elvi és szimbolikus okokból – mondta a hvg.hu-nak Kántor Zoltán kisebbségkutató, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa. Szerinte az MSZP-SZDSZ akkori ellenkampánya miatt most elégtételt jelente a romániai magyaroknak, ha lehetőségük lenne arra, hogy magyar állampolgárságot igényeljenek.

A jelenlegi törvénymódosításnak azonban „gyakorlati haszna alig van” – tette hozzá Kántor Zoltán, aki szerint a kettős állampolgárság nagy valószínűséggel a Magyarországra történő áttelepülések számát sem befolyásolja majd, hiszen „aki akart jönni, az korábban is megtehette”.

Az állampolgársági törvény módosításával a szavazati jogról most nem döntenek ugyan, de a szakértő várakozásai szerint a romániai magyarok közül esetleges szavazati jogukkal is kevesen élnének. „Magyarországi lakcímkártyát a jelenlegi szabályozások szerint sokan szerezhetnek, de szavazni csak a konzulátusokon lehet, illetve, ha a választások napján Magyarországra utaznak a szavazni kívánók” – tette hozzá.

Ami az utazást illeti, Kántor Zoltán szerint a román uniós útlevéllel szinte ugyanolyan feltételek mellett lehet utazni, mint a magyarral, bár Romániára még nem terjed ki az Európai Unión belüli utazást megkönnyítő schengeni egyezmény hatálya. A szintén EU-tag Szlovákia már tagja a schengeni zónának. A szerb állampolgárok – köztük a vajdasági magyarok is – biometrikus útlevéllel tavaly december 19-e óta vízummentesen utazhatnak az EU országaiba, de a kettős állampolgársággal megszerezhető magyar útlevél még várhatóan hasznosnak bizonyul a kárpátaljai magyaroknak. A romániai, szerbiai, ukrajnai magyarok szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy a magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba is.

Vezetnek a román kérelmek

Az utóbbi években folyamatosan csökken a Magyarországon benyújtott honosítási és visszahonosítási kérelmek száma, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint tavaly 3849 ilyen típusú kérelmet adtak be, szemben az egy évvek korábbi 4143-mal, illetve a 2006-ban regisztrált 9127-tel. A csökkenésben – feltehetően – szerepet játszott Magyarország és Szlovákia 2004 májusi, illetve Románia 2007 januári uniós csatlakozása is. A kérelmet benyújtók eredeti állampolgársága szerinti megoszlásban évek óta a román vezet, bár részaránya folyamatosan csökken (tavaly a kérelmezők 59,35 százaléka volt román állampolgár), amelyet az ukrán és a szerb-montenegrói követ 13,54 és 11,82 százalékkal.

Marad-e a magyarigazolvány?

A végrehajtási eljárás részleteinek ismerete nélkül nehéz megjósolni, hányan kérhetik majd a kedvezményes honosítást – mondta a Transindexnek Székely István politológus, a 2002 óta létező magyarigazolványok iránti kérelmeknél segédkező romániai „státuszirodák” vezetője.

A két legfontosabb kérdés szerinte az, hogy milyen tényleges jogosítványokkal jár és milyen eljárással lehet igényelni majd a magyar állampolgárságot. Székely István szerint a könnyített eljárással honosított állampolgárokat ugyanazok a jogok fogják megilletni, mint a jelenlegi magyar állampolgárokat, bár számos jog magyarországi bejelentett lakcímhez vagy befizetéshez kapcsolódik. Arra számít, hogy nem szűnik meg a magyarigazolvány, bár azt egyelőre nem tudni, hogy a nem Magyarországon élő leendő magyar állampolgárok is részesülhetnek-e a határon túli magyarok által igényelhető támogatásokból.

Az első Orbán-kormány által életre hívott, egyebek mellett magyarországi utazási, diák- és pedagóguskedvezményeket biztosító magyarigazolványok iránt az utóbbi években igencsak megcsappant a kereslet: a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának adatai szerint tavaly 13440 igazolványt gyártottak le, a 2002-ben kiadott közel 557 ezerrel szemben. A beadott igazolványkérelmek száma a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazás után esett a legnagyobbat: több mint 101 ezerről nem egészen 31 ezerre. A hozzávetőlegesen 1,4 millió romániai magyar közül eddig összesen 520 ezren kértek és kaptak magyar igazolványt. Ma Kárpátalján a legnépszerűbb a dokumentum, innen tavaly több mint 9 ezer, idén március végéig pedig majdnem 2500 kérelem érkezett. 

Az állampolgársági törvénymódosítás tervezetéhez az MSZP múlt pénteken olyan módosító indítványt nyújtott be, amelyben azt javasolják, a magyarigazolvánnyal rendelkezőknek ne kelljen a magyar nyelvtudást külön igazolni.

Szlovák ellenlépések

Vélhetően jelentősen csökkentheti a kedvezményes magyar honosítás iránti szlovákiai igényeket, ha a leendő magyar kormánnyal napok óta szócsatában álló Robert Fico szlovák kormányfő beváltja ígéretét, és a június 12-i parlamenti választások előtti hajrában valóban olyan "válaszlépéseket" tesz a magyar tervezet miatt, amely hatással lehet az országban élő magyar kisebbség tagjaira.

A  pozsonyi kormány mindenesetre kedden a tervezetet elítélő politikai nyilatkozatot terjeszt a parlament elé, illetve egy olyan törvénymódosítási javaslatot is a ház elé vinne, amely megfosztaná szlovák állampolgárságától azokat, akik felveszik a magyar állampolgárságot. A szlovákiai magyarok politikai vezetői az utóbbi hetekben többször kérték, hogy a Fidesz várjon a kettős állampolgárságról szóló törvénytervezet beterjesztésével, legalább a június 12-ei szlovákiai parlamenti választásokig. Álláspontjukat azonban a leendő magyar kormánypárt nem vette figyelembe.

Jogszabályi korlátok

A környező országok közül jelenleg csak Ausztriában és Ukrajnában ütközik jogi akadályokba a kettős állampolgárság megszerzése. Nyugati szomszédunknál ezt csak kivételes esetekben engedélyezik, aki önkéntes alapon veszi fel egy másik ország állampolgárságát, a szabályok szerint elveszíti az osztrákot. Kivételt jelenthet, ha a honosított osztrák állampolgárnak a származási ország szabályai nem teszik lehetővé az eredeti állampolgárságról való lemondást. Ausztria ma a kevés nyugat-európai ország egyike, ahol szigorúan korlátozzák a kettős állampolgárságot.

Ukrajnában az alkotmány egy állampolgárságot ismer el, az állampolgárságról szóló törvény 19. cikkelye pedig az ukrán állampolgárság elvesztését helyezi kilátásba azoknál, akik önként felveszik egy másik ország állampolgárságát. Igaz, ennek ellenére a több – az ukrán mellett legtöbbször orosz, román vagy izraeli – útlevéllel rendelkező ukránokat a hatóságok részéről a gyakorlatban nem éri retorzió.