A jelentés, emlékeztetve, hogy 2011. január 1-jétől a Kárpátalján élő 150 ezer magyar Magyarország állampolgárává válhat, megállapította: "anyaországuk soha nem határolódott el a kárpátaljai magyaroktól, akik közül sokaknak már van magyarigazolványuk, és bizonyos munkavállalási és oktatási kedvezményekkel is rendelkeznek". Magyarország mindig gondoskodott a kárpátaljai magyar iskolákról, felsőoktatási intézményekről, tankönyvekkel és más oktatási eszközökkel látta el azokat, s támogatta a kulturális intézményeket is – olvasható a tudósításban, amely szerint Magyarország ráadásul – szembe menve a schengeni szabályozással – 30-ról 50 kilométerre bővítette a kishatárforgalmi övezetet.

A riport szerint a magyarok nem érzékelnek elnyomást az ukrán hatalom részéről, hiszen Kárpátalján magyar nyelvű újságok jelennek meg, van regionális magyar televízió, sőt Beregszászon magyar színház működik, és az idén anyanyelvükön tehetnek emelt szintű érettségit a magyar iskolák végzősei.

A tudósításban megszólalt Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökhelyettese, aki szerint kicsi a valószínűsége a kárpátaljai magyarok áttelepülésének Magyarországra, mert szerinte "aki el akart menni, az már rég megtette". Hozzáfűzte: a gazdasági helyzet az egyetlen tényező, amely ösztönözheti a kettős állampolgárságot. Magyar útlevéllel ugyanis szabadon lehet mozogni az Európai Unióban, nem törődve a schengeni vízummal – fogalmazott a politikus, aki szerint még nem tudható, miként reagál majd erre az ukrán hatalom. Ukrajnában egyelőre ugyan tiltott a kettős állampolgárság, ám egyáltalán nem büntetik – emlékeztetett a német rádióállomás kárpátaljai riportja, amelyet számos ukrán internetes hírportál is átvett.