Az üzbég lakosok - noha félnek - engedték a hadseregnek, hogy elbontsa azokat a barikádokat, amelyeket hevenyészve ők építettek az általuk lakott negyedek határán önvédelemből - jelentették tudósítók a helyszínről.

Páncélozott katonai járművekkel tolták az út szélére a teherautókat, betonoszlopokat, fákat, autógumikat, amelyekből a barikádokat emelték. Az üzbégek helyenként még segítettek is a katonáknak, pedig azzal vádolják a hadsereget, hogy a kirgizek oldalán beavatkozott az elmúlt hét zavargásaiba.

Meliszbek Mirzakmatov osi polgármester közép-európai idő szerint  vasárnap 14 óráig adott határidőt  a barikádok elbontására a helyzet normalizálása végett, az ellenkező esetre kilátásba helyezte "erő alkalmazását". 

A kirgiz átmeneti kormány vasárnap úgy határozott, hogy június 25-éig meghosszabbítja a városban és környékén az aznap lejáró rendkívüli állapotot és az éjszakai kijárási tilalmat. A hosszabbítás lejárta után mindössze két nappal lesz a népszavazás a kirgiz alkotmány megváltoztatásáról, amelynek eredményeképpen több hatalmat kapna az ország miniszterelnöke. 

A biskeki kormány szerint legalább 2 ezer üzbég és kirgiz halálos áldozata lehet az etnikai erőszaknak Kirgizisztán déli részén. Az ENSZ 1 millióra becsüli a viszály által érintettek számát. Közel 400 ezren leltek menedékre az üzbég-kirgiz határnál létesített menekülttáborokban, és a kirgiz határőrség szerint eddig alig több mint 4500-an tértek vissza otthonukba.