A helyi rendőri erők létrehozása érzékeny kérdés az afgánok számára, mivel a megszálló szovjetek által mozgósított milíciákat idézi fel, amelyek annak idején nagy szerepet játszottak a szovjet csapatok kivonulását követő véres polgárháborúban. Karzai sokáig ellenállt Washington nyomásának, amely arra ösztönözte, hogy hasonló egységeket hozzon létre a felkelők által leginkább támadott vidékeken, de szerdán végül beadta a derekát - adta hírül az elnöki hivatal csütörtöki közleménye. 

A tárgyaláson az afgán kormány magas rangú tisztségviselői, az Egyesült Államok kabuli nagykövete és David Petraeus, az Afganisztánban harcoló nemzetközi erők (ISAF) főparancsnoka vett részt. Az Egyesült Államok szeretné, ha Karzai nagyobb szerepet vállalna a biztonság megteremtésében, hiszen Barack Obama amerikai elnök a jelenlegi tervek szerint 2011 júliusában megkezdené az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. 

A 150 ezer embert tömörítő ISAF körében a kilenc éve tartó háború egyre több áldozatot szed: csaknem kétezer külföldi katona halt meg eddig - csak az elmúlt hónapban mintegy 100 -, az afgánok vesztesége pedig ennek a többszöröse. Karzai egyik szóvivője, Hamid Elmi elmondta, hogy a rendőrséget segítő helyi rendőri erők nagyságát, fizetését és szolgálati idejét a belügyminisztérium határozza meg, és a csapatok neki lesznek alárendelve. A szóvivő szerint a kormány nem fegyverzi fel az egységeket, azoknak saját harci eszközeikre kell hagyatkozniuk. Az afgánok többségének - különösen a vidéken élőknek - van fegyvere.

Kabul korábban is próbálkozott már hasonló egységek létrehozásával: ilyen volt a Kelet-Nangarharban működő közösségi rendőri erő is, amely érdeklődés hiányában elhalt. A tálibok elűzése után több tízezer afgán csatlakozott az állami biztonsági erőkhöz, de az itt szolgálók felszerelése kevésbé modern és fizetésük is sokkal kevesebb, mint az egyre népszerűbb biztonsági magáncégeknél.