Westerwelle török kollégájával, Ahmet Davutogluval tartott sajtóértekezletén mindenesetre szorgalmazta a kapcsolatok elmélyítését Európa és Törökország között. "Egy olyan folyamattal értünk egyet, amelynek a kimenetele nyitott, és nem automatikusan zajlik" - mondta Westerwelle utalva arra, hogy a Törökország 2005-ben csatlakozási tárgyalásokat kezdett az EU-val.

Ankara uniós tagságát Berlin és Párizs lényegében ellenzi, mert attól tart, hogy egy olyan ország kapna bebocsátást az európai nemzetek klubjába, amelynek 73 millió lakosa túlnyomórészt muzulmán vallású, és szegényebb a többi európai népnél. Ezért a két nyugat-európai állam inkább a "különleges partnerségi" viszony kialakítását tartja célszerűnek Törökországgal. Ezt azonban Ankara elutasítja.

Kedden Ankarában  David Cameron brit kormányfő haragjának adott hangot  mindazon akadályok miatt, amelyek gátolják Törökországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását, s közvetett formában Franciaországot és Németországot bírálta, mert szembeszegülnek a teljes értékű török csatlakozás gondolatával.