A világszervezet adatai szerint Pakisztánban már 13,8 millióra becsülhető az áradások miatt nélkülözők száma. A katasztrófa 2 millióval több embert érint, mint az említett korábbi súlyos természeti csapások összesen. Juszuf Raza Gilani pakisztáni kormányfő hétfőn azt mondta: országa még soha nem volt ilyen nehéz helyzetben.

MTI/AP

Az utóbbi nyolcvan év legsúlyosabb áradásai több mint 1600 ember halálát okozták, és szerte az Indus folyó völgyében kétmillióan maradtak hajlék nélkül. A hadsereg a lehető leggyorsabban válaszolt a kihívásra, és több életet megmentett a tomboló áradat elől. A kormány azonban - az érintettek egybehangzó véleménye szerint - képtelen volt hatékonyan megbirkózni a katasztrófával.

MTI/AP

Amíg a hatóságok és a nemzetközi segélyszervezetek "csatarendbe állítják" szállítmányaikat és munkatársaikat, a fürgébb iszlamista jótékony alapítványok már a helyszínen segítik az embereket az újrakezdésben. Nem rendelkeznek annyi forrással, mint sok másik szervezet, de ez nem is fontos számukra, hiszen egy-egy útszéli sátorral, adakozásra felszólító táblával vagy gyógyszeres üvegekkel teli asztalkával már eléri céljukat: az emberek felfigyelnek a jelenlétükre.

Lázadókból "angyalok"

"A kitelepítések során ők voltak a legelsők, traktorokkal és teherkocsikkal segítettek nekünk" - mondta Safaatullah Hán, aki Pandzsáb tartományban lakik egy Indus közeli kis faluban. "Ha nem lettek volna ott, sokan meghaltak volna. Éjt nappallá téve azon dolgoztak, hogy kimenekítsék az embereket, és főztek ránk, vizet is adtak."

MTI/EPA

A közelben a Dzsamaat-ud-Dava (DzsuD) nevű iszlamista segélyszervezet munkásai négy hatalmas kondérban főzték az ételt a tűz fölött, néhány tetőtől talpig lepelbe öltözött nő pedig egészségügyi ellátást biztosított az arra rászorulóknak. A DzsuD a Laskar-e-Taiba (LeT) szélsőséges csoport jótékonyságra szakosodott szárnya.

A LeT négy éven keresztül harcolt az indiai erők ellen a vitatott hovatartozású, muszlim többségű Kasmírban, és állítólag harcosai álltak a sok halálos áldozatot követelő 2008-as mumbai merényletek mögött. Az ENSZ feketelistáján szerepel a DzsuD is mint a terrorszervezetekkel kapcsolatban álló csoport.

MTI/AP

Ezek a homályos kötelékek azonban semmi sem jelentenek a pakisztániak többsége számára. "Mindenki jó véleménnyel van róluk" - állította egy földbirtokos, Muhammad Ali Hán. Nem ez az első alkalom, hogy az iszlamisták sikeres választ adtak egy természeti katasztrófára Pakisztánban. Már 2005-ben megalapozták hírnevüket, amikor fáradhatatlanul segítették egy hatalmas emberveszteségekkel járó földrengés túlélőit.

Nem reagáltak elég gyorsan?

Az áradások áldozatai szerint a hatóságok nem reagáltak elég gyorsan. A nép körében az Egyesült Államokkal való szövetsége miatt fenntartásokkal kezelt pakisztáni kormány helyzetét az iszlamisták sikere csak tovább gyengíti. A DzsuD azonban elutasít minden olyan feltételezést, miszerint a szélsőséges iszlámnak akarják megnyerni a lakosságot. "Nincs politikai programunk" - mondta a szervezet szóvivője, Jahja Mudzsahid. A nagydarab, guggoló férfi, akinek fekete, tömött szakálla a mellét verdesi, úgy véli, erre elég bizonyíték az, hogy csoportja még sohasem indult a választásokon. "A munkánk kizárólag emberbaráti" - folytatta, hozzátéve, hogy mindenkinek segítenek, vallási hovatartozástól függetlenül.

MTI/EPA

A segélyszervezet egy másik munkatársa elmondta, hogy a kormány pénzügyileg nehéz helyzetbe hozta őket, de Mudzsahid szerint a velük szembeni ellenségesség sokak szemében csak tovább növeli tekintélyüket: "Az ellenünk irányuló propaganda igazság szerint inkább előnyünkre válik." A szerencsétlenül járt Indus-völgyi pakisztániak hálásak a legkisebb segítségért is, amit kapnak. "Számunkra ők angyalok" - mondta Gul Muhammad Hán nyugalmazott rendőr az iszlamista segélymunkásokról. "Nem érdekel bennünket, kik ők, vagy miben hisznek. Szükségben voltunk, és ők jöttek először segíteni. Ennyi az egész."