A biztonsági erők nagy előrelépést tettek 2003 - Szaddám Huszein hatalmának megdöntése - óta, hiszen a hadsereg és a valaha rettegett rendőrség szétzilálódása után a semmiből kellett felépíteni egy új rendszer alapjait.

Amerikai parancsnokok szerint az erőszakcselekmények száma a felére csökkent az előző évhez képest, amikor az amerikai csapatok kivonultak az iraki városokból, és 90 százalékkal kevesebb, mint 2007 októberében, az amerikai szerepvállalás csúcsán volt. Azonban hiába költött az Egyesült Államok legalább 22 milliárd dollárt a helyi erők felszerelésére és kiképzésére 2004 óta, néhány komoly probléma továbbra is megoldásra vár.

AP

A 2011 végéig teljesen kivonuló amerikaiak egy cselekvőképes iraki hadsereg képét akarják meggyökereztetni, így alig múlik el nap a hazai biztonsági erők erőfeszítéseit dicsérő bejelentések nélkül. Idén az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat 44 iraki vezetője közül 36-ot elfogtak vagy megöltek az amerikai és az iraki csapatok - legtöbbször közös művelet során.

A nagyjából 675 ezer embert foglalkoztató iraki biztonsági erőkön belül nemcsak a képzettség és a felszerelés szintjének különbségei jelentenek veszélyt, hanem az etnikai és vallási megosztottság, amelyet eddig nem kezeltek megfelelően, és amely bármelyik pillanatban újra lángba boríthatja az országot.

Az USA akár tárgyalna is a maradásról

Babaker Zebari, az iraki hadsereg kurd nemzetiségű vezetője úgy gondolja, hogy az Egyesült Államoknak maradnia kellene, amíg Irak képessé nem válik arra, hogy önállóan megvédje magát. Ez azonban becslése szerint akár 2020-ig is elhúzódhat. "Nézzük csak meg a törököket, az Egyesült Arab Emírséget, Katart vagy Bahreint - folytatta Zebari. "Mindegyikük területén amerikai támaszpontok működnek kétoldalú megegyezések alapján. Azt hiszem, nekünk sem kellene ódzkodnunk ettől az ötlettől."

AP

Az Egyesült Államok már megegyezett az irakiakkal a kivonulás időpontjáról, de ha az új kormány létrejön, és úgy dönt, hogy újra tárgyalni akar róla, akkor nyitottak vagyunk - mondta szerdán Robert Gates, az amerikai védelmi miniszter.Hozzátette, hogy az irakiaknak kell kezdeményezniük a megbeszélések folytatását. Közben Joe Biden alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Anthony Blinken egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tervek szerint a kivonulás után mindössze néhány tíz vagy esetleg néhány száz amerikai katona marad Irakban a két fél közötti biztonsági együttműködés keretében.

A mintegy 64 ezer főt számláló iraki amerikai erők hivatalosan augusztus 31-én fejezik be harci feladataikat. Azután 50 ezer amerikai katona marad még az országban 2011 végéig. Barack Obama amerikai elnök továbbra is kitart amellett, hogy az amerikai csapatok iraki harci küldetése az előzetes terveknek megfelelően augusztus végén véget ér - jelentette ki szerdán Washingtonban Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője. Obama elégedett az országban elért haladással, amely szerinte képessé teszi az iraki haderőt arra, hogy a tervezett időben vegye át az ellenőrzést.

Sokszínű csapat: síiták, kurdok, szunniták

Az iraki hadsereg hét éve dolgozik együtt az amerikaiakkal, és 248 ezer katonája a legképzettebbnek és a legjobban felszereltnek tekinthető a biztonsági erőkön belül. A haderő sokszor a rendőrség szerepkörét is kénytelen ellátni: például a városi ellenőrzőpontoknál, ahol pokolgép után kutatnak az arra haladó autókban. Legnagyobb gyengesége, hogy a hírszerzésben csaknem teljesen az amerikaiakra van utalva.

A hadseregben többségében síiták szolgálnak, de élükön egy kurd áll, illetve 2006 óta csaknem 20 ezer, korábban elbocsátott szunnita katona tért vissza kötelékeibe. A rendőrségen belül kulturális és felekezeti ellentétek dúlnak a helyi és a szövetségi szinten dolgozók között, a versengés és a gyanakvás mindennapos. A 46 ezer fős szövetségi erők az amerikai védelmi miniszter kongresszusnak címzett 2009-es jelentése szerint hatékonyak, de a 300 ezres helyi erők messze vannak a megfelelőtől: a személyi állomány fele képzetlen, és a korrupció meglehetősen elterjedt körükben.

AP

A többségében síitákból álló egyenruhások 2006-2007 között, a felekezeti harcok idején váltak hírhedtté Irakban, mert állítólag együtt dolgoztak a síita milíciákkal, amelyek több ezer szunnitát raboltak el és gyilkoltak meg. Dzsavad Pulani iraki belügyminiszter azóta eltávolíttatta a legbuzgóbb síita vezetőket a rendőrségből, de a felekezet dominanciája és a terhes örökség továbbra is megmaradt. Áprilisban például egy titkos börtönre bukkantak Bagdadban, ahol terrorizmussal gyanúsított szunnitákat kínoztak. A létesítményt az Egyesült Államok nyomására bezárták.

Marad-e az egyensúly 2011 után?

A kurd pesmerga harcosok Szaddám Huszein diktatúrájának ellenzői voltak, nevük azt jelenti, "akik szembenéznek a halállal". A körülbelül 127 ezer főből álló, az iraki kormány által elhanyagolt csoport az olajban gazdag iraki Kurdisztán területét védi, és az egyetlen hivatalos fegyveres alakulat a Törökországgal és Iránnal határos térségben. Az Egyesült Államok - attól tartva, hogy az arabok és a kurdok egymás ellen fordulnak - ellenőrzőpontokat állított fel az északi vidékeken, ahol arabok, kurdok és amerikaiak együtt dolgoznak a közös ellenség, a felkelők ellen.

Azt azonban nem lehet előre megjósolni, hogy az együttműködés tartós marad-e a 2011-es kivonulás után, a bagdadi kormány és a kurdok közötti vitáknak pedig se vége, se hossza. Az Irakban állomásozó amerikai sereg parancsnoka, Ray Odierno tábornok olyan komolyan tart egy esetleges kurd-arab polgárháborútól, hogy felvetette annak lehetőségét: küldjenek ENSZ-békefenntartókat az országba.

Veszélyben van az Irak sikertörténetének számító Szahva, vagy más néven Irak fiainak helyzete is. Az amerikaiak oldalára átállt egykori szunnita felkelőket - akiknek száma 100 ezerre tehető - a biztonsági erők közé kellett volna beilleszteni, ehelyett többségük íróasztal mögött kapott munkát. Közben pedig a lázadók célpontjává váltak, akik Amerika ügynökeinek tartják őket. Mindez a sértettség érzetét növeli, amelynek Sejk Efan Szaadún, az anbári tartományi tanács tagja is hangot adott. Szerinte "ezek a hősök azért nem hajlandóak harcolni az al-Kaida ellen, mert nem azt kapták, amit megérdemeltek".

Az amerikaiak abban reménykednek, hogy ez a sokszínű, néha felkészületlen csapat elég lesz a biztonság fenntartásához, ha kivonulnak, több iraki azonban kételkedik ebben. Egy bagdadi szunnita, Ahmed Hudier szerint "a haderő nagy része nem eléggé szakképzett, és képtelen megszabadulni a szektariánus érzésektől". "Az amerikaiak minden vétségük és hibájuk ellenére védőhálóként működnek, és félünk, hogy a biztonság romlani fog, ha magunkra hagynak bennünket" - adott hangot aggodalmának Hudier.