Visszavonták szombaton azt az elfogatóparancsot, amelyet Svédországban adtak ki Julian Assange, a titkos amerikai katonai iratok nyilvánosságra hozatalával elhíresült oknyomozó honlap, a Wikileaks alapítója ellen.
Az ausztrál állampolgárságú Assange-t, akiről nem tudni, hogy jelenleg hol tartózkodik, szexuális zaklatás és nemi erőszak gyanújával akarták őrizetbe venni. "Nem hiszem, hogy lenne ok annak feltételezésére, hogy nemi erőszakot követett el" - mondta Eva Finne főügyész a parancs visszavonásakor. Arról, hogy a szexuális zaklatás vádja, amelyért nem jár letartóztatás, helytálló-e, nem beszélt.
Maga Assange a Wikileaks Twitter-oldalán tagadta, megalapozatlannak nevezte a vádat. A Wikileaks alapítójának nincs állandó lakhelye, sokat utazik, s mindig máshol bukkan fel a nyilvánosság előtt.
Az oknyomozó honlap Afgán hadinapló címmel titkos amerikai katonai iratokat tett közzé az afganisztáni háborúról, a dokumentumok 2004 és 2010 között keletkeztek. Assange pár napja bejelentette: néhány héten belül újabb 15 ezer dokumentumot hoznak nyilvánosságra. A kiszivárogtatás után a Pentagon amerikai katonák és afgán segítőik életének veszélyeztetésével vádolta az információk közreadóit.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
