A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A földreformmal foglalkozó ügynökség vezetője, Juan Carlos Rojas közölte helyi idő szerint csütörtökön, hogy a földelkobzás érint egy 21 ezer hektáros területet, amely Osvaldo Monasterio ismert ellenzéki üzletember vállalatának tulajdonát képezte. További négy haciendára is vonatkozik a hatósági intézkedést.
Rojas szerint a kormány megállapította, hogy a kelet-bolíviai földbirtokok kihasználatlanok vagy csalás révén kerültek tulajdonosaikhoz. A hatóságok a múltban erre való hivatkozással tagadták meg a kárpótlást azoktól, akiktől elvették földjeiket.
Monasterio, az Unitel tévéhálózat tulajdonosa, Morales konzervatív ellenzékének a szövetségese. Az üzletember egyelőre nem közölte, hogy megfellebbezi-e a hatósági döntést. Korábban 16 ezer hektár területet koboztak már el tőle.
Tavaly a bolíviai kormány öt haciendát konfiskált, összesen 36 ezer hektáros terület került az állam birtokába Chaco térségében. Elvettek földeket egy amerikai állampolgárságú marhatenyésztőtől, Ronald Larsentól. Ez utóbbi esetben a kormány arra hivatkozott, hogy Larsen a szerződéssel nála dolgozó guarani indiánokkal úgy bánt, mint a rabszolgákkal. Larsen ezt hevesen cáfolta, de egy bíróság nemrégiben jóváhagyta a hatósági intézkedést, és nem ítélt meg kárpótlást neki.
Evo Morales - a dél-amerikai ország első megválasztott indián elnöke - agrárreformjával a többségben lévő szegény indián őslakosokat akarja földhöz juttatni a gazdag földbirtokosoktól elvett haciendákból. Az így kisajátítottak szerint a kormány földelkobzásai politikai indíttatásúak.
