Az oroszok szinte minden eddiginél nagyobb tempóban nyomulnak előre, amikor Trump végre távolodni látszik Putyintól
Az amerikai elnök most kezdi talán megérteni, hogy Vlagyimir Putyin sok mindent akar, de az ukrajnai béke ezek között nem szerepel.
A képsorokat a föld mélyére egy szűk furaton keresztül lejuttatott kamerával rögzítette az egyik bányász. A felvételen látható sovány és szakállas vájárok jókedvűnek tűnnek. Egyikőjük bemutatja azokat a felszereléseket - egy kis szekrényt, polcot, asztalt és az ivóvíz tárolására alkalmas eszközt -, amelyek odalent a rendelkezésükre állnak. "Idelent mindent jól megszerveztünk. Ez az a hely" - mondja egyikőjük a menedéket nyújtó, mintegy ötven négyzetméteres helyiségről - "ahol elütjük az időt, minden nap összegyűlünk és tervezgetünk. Itt imádkozunk. Van egy dominónk is" - mutat rá az asztalon lévő játékra.
"Sok szakértő is van itt velünk, akik segíteni tudnak önöknek a mentési munkálatokban" - magyarázza az egyik bányász. A felvétel végén pedig nagy lelkesedéssel, karöltve éneklik a himnuszt, és együtt kiáltják: "Éljen Chile, és éljenek a bányászok!" Az Atacama-sivatagban lévő San José-i réz- és aranybányában rekedt 33 bányász mentése előreláthatólag 100 napig is eltarthat, mivel kiszabadításukhoz egy 66 centiméter átmérőjű alagutat kell fúrni. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a föld állaga nem stabil.
Jaime Manalich egészségügyi miniszter csütörtökön elmondta: a föld mélyén veszteglőket - a túl nagy lelki megrázkódtatás elkerülése végett - még nem tájékoztatták arról, hogy ilyen sok időbe telik, amíg kijuthatnak a föld felszínére."Egyelőre csak azt tudják, hogy szeptember 18-a után szabadulnak, vagyis a chilei nemzeti ünnepet, a függetlenség napját követően" - mondta el a miniszter, hozzátéve, hogy a bányához már pszichológusokat és pszichiátereket rendeltek a vájárok lelki támogatására.
Kedden Laurence Golborne bányászati miniszter azt közölte, hogy a föld alatt rekedt 33 chilei bányász azért nem tudott időben a felszínre jutni, mert hiányzott egy mentőlétra. A bányát egyébként 2007-ben bezárták egy baleset után, amelyben meghalt az egyik alkalmazott. Egy évvel később azután engedélyezték az újranyitását, hogy szavatolták: a szellőzőakna mellett fel lehet menni a felszínre.
A bányatulajdonos San Esteban chilei cég azonban minden felelősséget hárít magáról, és nem tett még semmit a bányászok helyzetének javítása érdekében, mivel állítólag megfelelő eszköze és pénze sincs a mentési munkálatokra. A vájárok megmentéséhez szükséges alagút fúrását így az állami Nemzeti Bányaipari Vállalat végzi majd 1,7 millió dolláros költségen. A chilei kormány a NASA-tól is segítséget kért, mivel a mélyben rekedt bányászok helyzete összehasonlítható a hónapokig űrállomásokon tartózkodó asztronautákéval. Az amerikai űrkutatási hivatal szakértői várhatóan jövő hét elején érkeznek meg a szerencsétlenség helyszínére.
Közben csütörtökön az egyik mélyben rekedt munkás családja pert indított a bányatulajdonos cég, valamint az állami tulajdonban lévő Nemzeti Földtani és Bányászati Szolgálat (Sernageomin) ellen. Ez utóbbi kormányzati hivatal felel többek között a bányabiztonsági szabályozásért. A chilei igazságszolgáltatás a San Esteban tulajdonosait, Alejandro Bohnt és Marcelo Kemenyt felszólította arra, hogy a vállalat pénzéből különítsenek el 1,8 millió dollárt a várható kártérítési perekre. A San Esteban ügyvédei ugyanakkor a hét elején azt nyilatkozták, hogy a San José-i bánya beomlása, és így a bevételek kiesése miatt a vállalat csődközeli állapotba került.
