A szakértő kifejtette, távlati célként egy kisebbségvédelmi politika európai szintre való emelése fogalmazódik meg, bár e tekintetben csak az első lépésekről lehet szó, egy féléves elnökség alatt ezt nem lehet megvalósítani.

Magyarics Tamás azzal kapcsolatban beszélt a 2011 első félévi soros magyar uniós elnökség prioritásairól, hogy az általa vezetett intézet a magyar EU-elnökség felvezetéseképpen az ősszel előadássorozatot indít: az EU-elnökségért felelős kormánytisztviselők adnak tájékoztatást az aktuális ügyekről, a felkészülés állapotáról és a magyar elnökség törekvéseiről. A meghívott előadók között lesz Győri Enikő külügyi államtitkár, Ódor Bálint helyettes államtitkár, Barsiné Pataky Etelka Duna-stratégiáért felelős kormánybiztos, továbbá Györkös Péter, akit újonnan jelöltek ki Magyarország brüsszeli állandó képviselőjévé.

A külügyi intézet szakértője a magyar EU-prioritások kapcsán kiemelte: a Duna-stratégia nemcsak a vízbiztonságról szól. A Duna-medence átfogó stratégiájáról van szó sokrétű infrastrukturális beruházásokkal, a közlekedési útvonalak és tágabb értelemben az élhető környezet kérdéseivel.

Rámutatott, hogy a magyar stratégiai irányok közé tartozik a szomszédságpolitika is. Mint magyarázta, helyzeténél fogva Magyarország is erőteljesen érdekelt abban, hogy mi lesz az EU és Oroszország közötti úgynevezett szürke zóna - Fehéroroszország, Ukrajna, Moldova, valamint Azerbajdzsán és Grúzia - sorsa.

Kitért arra: a magyar elnökség törekedni fog arra is, hogy a délszláv EU-perspektíva homloktérben maradjon. Ezt alapvetően két módon igyekszik majd elérni: megpróbálja egyrészt lezárni a horvát EU-csatlakozást, másrészt elindítani a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokat - tette hozzá.