Drótkerítést húztak az épület elé, hogy féken tartsák az aggódó betéteseket, akik ki akarják venni pénzüket még a ramadán muzulmán böjti hónap végét jelző háromnapos ünnep előtt. Szemtanúk legalább egy olyan esetet láttak, hogy egy NSD-tiszt rendőregyenruhában lévő sorbanállót ütlegelt. A Kabulbank kezeli egyebek közt az afgán biztonsági erők fizetéseit is.

Az afgán központi bank befagyasztotta a legjelentősebb részvényesek és kölcsönfelvevők követeléseit arra az időre, amíg vizsgálat folyik a bank két fő vezetőjének - Ser Hán Farnúd volt elnöknek és Halilulla Fruzinak, a bank első emberének - a távozása nyomán. Az ő számláikat is befagyasztották. A médiában - eddig még nem bizonyított - korrupciós vádakról szóló hírek keltek szárnyra.

Amerikai tájékoztatási eszközök a múlt héten olyan híreket közöltek, hogy a központi bank átvette a Kabulbank ellenőrzését, lemondásra kényszerítette Farnúdot és Fruzit, és utasította az elnököt, hogy adja át több mint 160 millió dollár értékű luxusvilláit, amelyeket Dubajban elhelyezett bankpénzekből vett. Az afgán kormány és a központi bank kormányzója is tagadta ezeket az állításokat. 

A korrupció az afgán közemberek egyik leggyakoribb panasza, és Washington attól tart, hogy a vesztegetések általánossá válása a tálibok vezette felkelésnek kedvez, hátráltatva a központi kormány hatalmának megerősítésére tett erőfeszítéseket és azt, hogy az amerikai és más külföldi csapatok elkezdhessenek kivonulni az országból.