A program súlypontja a szövetségi állam, a tartományok és az önkormányzatok lépéseinek jobb összehangolása - közölte a kormányülés utáni sajtóértekezletén Thomas de Maiziere belügyminiszter. Mint hangsúlyozta, az integrációról tárgyszerűen, valós adatok idézésével és tisztességes módon kell vitát folytatni. Ez burkolt célzás volt egy országos vitát kavaró könyvre, amely augusztus végén került a boltokba.

A 430 oldalas mű szerzője, Thilo Sarrazin nem kevesebbet állít, mint hogy a muzulmán (török, arab, afgán, bosnyák) bevándorlók kulturális és vallási hátterük miatt alkalmatlanok a beilleszkedésre. Emellett népes családjaik révén jóval több pénzbe kerülnek a német államnak, mint amennyi hasznot hajtanak gazdasági tevékenységükkel. A hivatalos politika elítélte a Bundesbank elnökségi tagjának nézeteit, ám azok túlnyomórészt helyeslésre találnak a német lakosság körében. 

A beilleszkedés sikere szempontjából a szövetségi belügyminiszter kiemelten fontosnak nevezte a német nyelv elsajátítását. Mint elmondta, a bevándorlók közül 1,1 millióan ma sem tudnak rendesen németül. 

Az integrációs program előirányozza több "migrációs hátterű" tanár és tanárnő kiképzését és alkalmazását német iskolákban. Ilyen oktatók jelenléte már az iskolán belül tudatosítaná a sokszínűséget, hozzájárulva azoknak a lehetőségeknek a felismeréséhez, amelyek ebben a sokszínűségben rejlenek. Jelenleg a továbbtanuló külföldi fiataloknak csupán 6 százaléka jelentkezik egyetemek, főiskolák tanárképző szakára, míg a németek között 12 százalék ez az arány. 

A német földön élő, beilleszkedni nem hajlandó külföldiek arányát a belügyminiszter 10-15 százalékra becsülte, ami szerinte "nemzetközi összehasonlításban nem is olyan rossz". Köln város integrációs tanácsának elnöke, Tayfun Keltek túlzottnak tartja a fenti számarányt. Mint a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva elmondta, a bevándorlóknak legföljebb 5 százaléka okoz problémát. Németországban körülbelül 7,4 millió külföldi él, ezen belül mintegy 3,5 millió a törökök száma.