A megállapodás - amelyet még az iraki parlamentnek is jóvá kell hagynia - csaknem két évtizedes jogi küzdelem végére tesz pontot. Az amerikaiak mindenekelőtt a Kuvait 1990-es iraki invázióját követő kínzásokért, lelki sérülésükért követeltek kártérítést. A megállapodás várhatóan feldühíti majd az iraki közvéleményt, elsősorban azokat, akik egyszerre tartják magukat Szaddám Huszein és a 2003-as amerikai invázió áldozatainak, és nem értik, miért kellene nekik fizetniük a megbuktatott diktátor tetteiért.

A kormány csütörtöki közleménye nem említette az összeget, de iraki hivatalos források korábban azt közölték, hogy a szeptember 2-án aláírt megállapodás közel 400 millió dollárról szól. A kormányszóvivő szerint a megállapodás kedvező, különösen annak fényében, hogy az amerikai követelés meghaladta a 10 milliárd dollárt. Emellett ezzel elhárul az akadály, hogy feloldják az ENSZ büntető szankcióját, amelyet Kuvait megszállása miatt hoztak Irak ellen. Bagdadnak szüksége van Washington beleegyezésére is, hogy megszüntessék a kereskedelmi embargót.

A nyilatkozat nem részletezi, hogy kik részesülhetnek a pénzből. A Szaddám kormányzat több száz amerikait használt túszként az Öböl-menti háború előestéjén, remélve, hogy ez az "élő pajzs" távol tartja majd az amerikai és szövetséges csapatokat.